Az éghajlatváltozás következtében egyre inkább meg kell gondolnunk, hogy milyen gyümölcs termesztésébe fogunk, ugyanis az egyre szélsőségesebb időjárást nem csak az emberek, a növények is rosszul viselik.

Hogy Magyarországon miért foglalkoznak újabb fajok honosításával? Egyrészt ez egy újabb próbálkozás, ami eredményes lehet, és az sem utolsó szempont, hogy akár fél áron is hozzájuthatunk egy-két kedvelt, de eddig drágának tartott gyümölcshöz.

A klímaváltozás hatása nálunk elsősorban abban mutatkozik, hogy a nyári csapadék mennyisége nagymértékben csökkent, és ezzel együtt a rendkívül forró időszakok hetekig – sőt, esetenként hónapokig is – tartanak. A talaj- és levegőszárazság fokozódását a korábban telepített növények többsége nagyon megsínylette, ezért ha újabb növényeket telepítünk, erre mindenképp figyelnünk kell.

Egyik ilyen újdonság a datolyaszilva (másként: kakhi). Az érett gyümölcs mérete igen változó, egy kisebb almától egy nagyobb narancsig terjed. Hosszúkás-gömbölyded formája van, színe narancssárga, viszonylag kemény, egyes példányok közepében több mag is található. Íze nem hasonlítható egyetlen „hagyományos” gyümölcsünkéhez sem, mégis ugyanúgy használhatjuk fel, mint a hagyományos szilvát. E növény fejlődésének határozottan jót tesz, hogy a telek egyre enyhébbek.

Egyes területeken a füge is kiválóan fejlődik nálunk, ám fontos tudni róla, hogy a közhiedelemmel ellentétben fiatal korában nem bírja a szárazságot, ezért az első öt évben öntözni kell. Érett gyümölcse kívülről lilásbarna, belülről rózsaszín, puha állagú, és teljesen más az íze, mint a sokak által ismert, aszalt változatnak.

A kivi ugyancsak jól áttelel ma már. Ez a faj kétlaki, vagyis külön vannak hím- és nőivarú egyedek, ezért hogyha termést is szeretnénk, célszerű mindkét nemet egyszerre ültetni, valamint rendszeresen metszeni.

Illat- és festékanyagot tartalmaz néhány melegkedvelő, mediterrán pisztácia faj, amelyek szintén átvészelik a telet.

A jujuba, amit kínai datolyának is neveznek, szintén megfogant nálunk. Ennek íze a körtére és a barackra egyaránt hasonlít.

A szentjánoskenyérfa honosítása is folyamatban van, aminek termése a kakaóporhoz hasonlít, és a kereskedelmi forgalomban, mint karob vagy karobpor juthatunk hozzá.

Voltak kísérletek a babér és az olajfa telepítésével, egyelőre sikertelenül, mert a néhány fagyos téli napon elpusztultak.

Bátran állíthatjuk, hogy odafigyeléssel, gondozással, megfelelő éghajlati körülménnyel még komoly sikereket érhetnek el a magyarok ezen a területen is.