Statisztikai adatok szerint, mely a népesség egészére levetített villámbaleseteket veszi alapul ennek esélye 1:28 000. Ez az érték azonban jó néhány egyéb tényezőtől is függ. Amikor elkezd villámlani, a lehető leghamarabb keressünk zárt teret. Személygépkocsiban is nagyobb biztonságban vagyunk, mint a szabadban, ugyanis ha netán a kocsiba bele is csapna a villám, a fémtető elnyeli a feszültséget. Villámcsapással kapcsolatban a legnagyobb tévhit az, hogy erdőben biztonságban vagyunk. Ez nem igaz, ugyanis a villám mindig a magasabb tárgyakba csap bele, erdő esetében tehát például egy fába.

Ezzel nem is lenne nagy gond, csak az a baj, hogy a fa levezeti a feszültséget a talajba, és ha néhány méteres körzetében állunk, könnyen megsérülhetünk, vagy akár meg is hallhatunk.
Egy amerikai kutató szerint veszélyes számítógépen játszani, vagy telefonálni vezetékes telefonon. És ha lehet, húzzuk ki a 220-ból a tv-t, számítógépet, valamint a nagyobb értékű tárgyainkat.

Ma már természetesen léteznek túlfeszültség védelmi eszközök, amelyek védelmet nyújtanak az otthoni, irodai és vállalati felhasználóknak. A túlfeszültség védelmi berendezés ára csekély ahhoz képest, mint ha például egy új házimozi-rendszert, tv-t, hűtőt vagy mosógépet kellene megvásárolnunk egy villámcsapás után.
A vezeték nélküli telefonok, hordozható lejátszók, illetve a laptopokat nyugodtan használhatjuk.

A legtöbb villámlásból származó baleset nyáron történik, ugyanis forró hónapokban gyakoribbak a villámcsapások. A villám sebessége igen nagy, elérheti 180 km/s sebességet is. Egyetlen villámcsapás alkalmával 30-40 000 amperes áramerősség lép fel.

A repülőgépen biztonságban vagyunk, mert az új gépek már alumíniumból vagy fémötvözetekből készülnek, s a gépek elektromos rendszerei is úgy van kalibrálva, hogy a túlfeszültséget is kibírják.

Ha valakit villámcsapás ér, az sokszor halálos kimenetelű is lehet, de előfordult már olyan is, hogy a nagy energia miatt az ember csontja is eltört. Sokszor viszont hallás, látászavarokkal is számolhatunk, mert az erős fény- és hanghatás károsíthatja az érzékszerveket.
100 villámcsapásból 90-et különböző, főképp pszichológiai sérülésekkel túlélnek az emberek. Amennyiben valakit villámcsapás ér, ún. áramjegyet marad utána. Az áram ki- és belépési helyén világos színű, faág alakú bőrelhalás marad.