Amikor a levegő feláramlik, a magassággal egyre alacsonyabb a hőmérséklet, a melegebb légrétegben még gáznemű nedvesség láthatóvá válik, kicsapódik, felhő képződik. A felhőt alkotó parányi ködcseppek mérete megváltozik. A heves felhőképződéskor a ködszemcsék egyre duzzadnak, majd nem tudnak tovább lebegni, lehullanak. A földfelszín felett kialakuló felhő, a köd belsejében gyakran tapasztaljuk az ilyen permetezés, ködszitálás megindulását. Egészen parányi vízcseppek vesznek körül bennünket, de ezek még nem esőcseppek.

Csak amikor a kiválás olyan gyors, hogy a kis ködcseppek valóban cseppnagyságúvá nőnek meg, akkor ered el az eső. Minél magasabb a felhő, az esőcseppek annál hosszabb utat tesznek meg lefelé, az út során annál több olvad össze, méretük megduzzad. Minél nagyobbak az esőcseppek, annál hevesebb a mozgásuk, egyre hevesebb tehát az eső.