A Balaton hatalmas méreteivel, 79 km-es hosszúságával, 1,3-14 km-es szélességével, legmélyebb területein 11-12 m-es, de átlagosan is 3 m-es vízmélységével és 594 km2-es felületével kiérdemelte, hogy Közép-Európa legnagyobb tavának nevezzük. A „magyar tenger” egész évben rengeteg látogatót vonz, így Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területéve már évtizedek óta.
A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, és 5.180 km2-es vízgyűjtő területével szinte az egészet behálózza. Partvonalát, úgy is mondhatnánk, hogy négy megye birtokolja: Veszprém, Zala, Somogy és Fejér. A tó vízmennyisége 1.800 millió m3, ami teljes egészében 2,2 év alatt képes kicserélődni.
Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj és nem csupán a balatoni vitorlásokat és más extrém sportok szerelmeseit képes megmozgatni, hanem az egész tavat: az eddig megfigyelt legnagyobb víztömeg-mozgásra délnyugati szél esetén 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.
Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél, 37,5 cm-es növekedéssel Siófoknál. Ilyen szél mellett aqua-parki hullámmedencéket megszégyenítő vízoszlopok emelkedhetnek: az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték.
Azonban a napfürdőzés hívei sincsenek veszélyben. A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. Ennek eredményeként a napos órák száma évente átlagosan 2.000 körül mozog. Mivel kis mélységű tóról van szó, ezért hőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérsékletét. Nyár közepén, tartósan forró napokon nem ritka, hogy a tó vize eléri a 24-27 Celsius-fokot.
Télen azonban, ha tartósan fagypont alatt van a hőmérséklet, akkor a part menti területek rendszerint befagynak, lehetőséget biztosítva a téli sportok, főként a korcsolyázás kedvelőinek. A jég 20-30, de akár 60 centiméteresre is megvastagodhat, fontos azonban, hogy csak akkor merészkedjünk a jégre, ha erre a hatóságok engedélyt adtak és biztonságosnak ítélik az azon való közlekedést.