Napjainkban az éghajlatot mi magunk, az emberi civilizáció változtatja meg. Az autók, növények, gyárak és erőművek által kibocsátott üvegházgázok módosítják a Föld éghajlatát, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy a Föld éghajlata mennyire érzékeny ezekre az emberi tevékenységekre, de azt tudjuk, hogy ezáltal melegebbé válik a bolygónk.

A Föld éghajlata mindig is változott. Mindössze 20.000 évvel ezelőtt Észak-Európa nagy részét még óriási jégtakaró fedte, amely elérte a 3 km-es vastagságot is. Az Alpok és a Pireneusok hegyvonulatain kisebb jégsapkák voltak. A jégkorszak során gyakran történtek hirtelen változások az éghajlatban, ami a jég kiterjedését, vagy visszahúzódását eredményezte. Ebben a hideg időszakban a jéggel borított területek déli részein az emberek kis csoportjai a rénszarvas, a vadló és a bölény vadászatából éltek.

A jégkorszakban élő emberek kőeszközöket és csodás barlangfestményeket hagytak ránk. Később ez az életmód megszűnt. Évezredek alatt a Föld Nap körüli pályája úgy változott meg, hogy a nyarak melegebbek lettek, s a jég elkezdett olvadni. A jégkorszak végét mintegy 10.000 évvel ezelőttre teszik. Azóta az Északi félgömb klímája melegebbé és sokkal stabilabbá vált. Ez alatt az enyhébb éghajlatú tízezer év alatt az ember kifejlesztette a mezőgazdaságot, városokat épített, s létrehozta a civilizációt.

Az ember okozta éghajlatváltozás azért következik be, mert üvegházgázokat bocsátunk ki a légkörbe. A kibocsátásoknak sokféle forrása van: közéjük tartoznak a gyárak, a mezőgazdaság, az erőművek, valamint az autók és a repülők, amelyekkel oda utazunk, ahová éppen szükséges.

De mi történik az éghajlattal?
Az egész bolygó hőmérsékleti elemzése alapján elmondhatjuk, hogy az elmúlt 100 év során a Föld átlaghőmérséklete 0,6 °C-kal növekedett.
Ennek a melegedésnek egy része természetes okokra is visszavezethető, pl. a Napból a Földre jutó sugárzásmennyiség változására. De ez nem mondható el az elmúlt 30-50 év hőmérsékleti növekményére, amelyet a bizonyítékok alapján az ember által kibocsátott üvegházgázok koncentrációjának emelkedése okozott.

Milyen lesz egy melegebb világ?
A melegebb globális éghajlat minden bizonnyal többet jelent, mint csak egy tikkasztóbb éghajlatot! Lehet, hogy pl. megváltozik a szél a csapadék eloszlása, s ez a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Ezek a változások befolyásolják a növények és az állatok életét, valamint az emberi egészségre is hatnak. Az éghajlatváltozás több extrém időjárási helyzethez (pl. gyakoribb zivatarokhoz) vezethet.
Az éghajlatváltozás az emberi egészséget is befolyásolja. A hőhullámok, amelyek gyakrabban és intenzívebben fognak előfordulni, az idősebb és beteg emberek között gyakoribb hőgutához és halálhoz vezethetnek. A jelentések szerint több ezer embert halt meg 2003 nyarán Franciaországban a nagy hőhullám eredményeként. A melegebb éghajlat kedvezőbb azon betegségek terjedéséhez, melyeket szúnyogok, kukacok, kullancsok, csigák, héjas és más állatok terjesztenek. Betegség kórokozók közé tartoznak a vírusok, baktériumok, gombák és különböző élősködő férgek.

Az ember lelassíthatja, s akár meg is állíthatják az éghajlatváltozást, amit elindított. Azonban az éghajlati rendszer lassan válaszol. A kibocsátott gázok még hosszú évekig fogják befolyásolni az éghajlatot. A mérséklődő kibocsátás lassítani fogja az éghajlatváltozás sebességét, de a mi életünk során az éghajlat már változni fog. Gyerekeink és unokáink azonban már élvezhetik azon erőfeszítéseink eredményét, amit most teszünk a kibocsátások korlátozására.