Az állatok segíthetnek megjósolni az időjárást vagy más természeti eseményt. Népi hagyományok ezrei épülnek az állatokkal kapcsolatos megfigyelésekre, melyekkel némely esetben a természettudósok is egyetértenek, mármint megalapozottnak tartják az időjárás-változás és az állati viselkedések között talált összefüggéseket. Az állatok állapotából, viselkedéséből a nép távprognózisokat és rövid távú időjóslást egyaránt kialakíthat.
Általában megérzik az állatok az időváltozást. Leginkább az esőt, de ha nagyon meleg van, és fordul az idő, hirtelen eső nélkül is lehűl, azt is.

Madárjelek…
Számtalan megfigyelést végeztek a madarakkal kapcsolatban, hiszen ők élnek, repülnek a legközelebb azokhoz a légköri jelenségekhez, melyek befolyásolják életünket. Például a felhők és a Nap.
Mondják hogy, eső vagy havazás előtt a madarak korán elülnek és többet esznek. A madarak többsége alacsony légnyomás esetén megpihen. Hurrikán előtt madarak serege ül el. Valószínűleg az alacsony légnyomás, vagy a kis légsűrűség az, ami a repülést nehezebbé teszi és a kisebb függőleges légmozgás szintén oka lehet a madarak pihenésvágyára. Közismert az a hiedelem is, hogy a csókák, varjak kavarognak és a páradús levegőben a fecskék alacsonyan cikáznak. Így jelzik a közelgő bajt.
Igaz, hogy a költöző madarak költözésének időpontja nem állandó, a helyi viszonyok befolyásolják inkább, mégis északról való tömeges megjelenésük hazánkban az északi időváltozásról ad hírt, amely hatással lehet a Kárpát-medence időjárására is. A hideg is vándorlásra késztet. A hazai túzokokat. ha tömegesen kelnek útra valószínűleg erős havazás és tartós hideg várható.
A havazást más állatok viselkedése is jelzi. Hiszik, hogy havazni fog, ha a varjak összegyűlnek és erősen kárognak. Ha a madarak hirtelen elcsendesednek, ha az erdőben megáll az élet, vihar fog kitörni.

Házunk táján…
A páradús levegőben a kutya bundája nedvességgel telítődik, s így szaganyagok szabadulnak fel. Párás időben, eső előtt a macska is ezért mosakodik, azaz vakarózik, viszket a bőre.
Szép időben, amikor a relatív páratartalom alacsony, elektrosztatikus töltések (sztatikus elektromosság) keletkezhetnek a macskán, amint más tárgyhoz hozzáérnek. Amikor a macska nyalogatja magát, a nedvesség révén szőre vezetőképessé válik, így a töltések elhagyhatják a macskát. Sok macska nem szereti, ha hideg időben, amikor alacsony a páratartalom, simogatják, mert elegendő töltés keletkezik ahhoz, hogy kis szikrákat okozzon, ami ingerli az állatot.
Ha a tehén nyugatra csapja a farkát, jó idő lesz, ha pedig az ellenkező irányba, akkor az rossz időt hoz. Amikor az állat legel a farkát a szél irányába tartja. Ez ösztönös, az állat vagy szagolja a közeledőt, ha az a szél irányából jön, vagy látja, ha az szélárnyékból közeledik. Mivel a keleti szél esőt, a nyugati meg jó időt hoz, a legelésző állatok farka - azaz nem csak a tehéné - az időjárás előrejelzőjévé válik.
Egy tipikus házi állatra, a disznóra egy igen jellemző megfigyelés vall. Ha több törmeléket gyűjt, azt azért teszi, hogy elszigetelje magát a hidegtől.
Jégeső várható, ha remeg a jószág. Észrevették, hogy nem mindegy melyik oldalára fekszik a jószág télen. Ha balra fekszik, vagy összebújik óltársával, akkor hideg és hűvös idő várható. Ha a jószág szanaszét fekszik, lustán pihen jó idő lesz.

Apró állat sokat tud…
Tücskök rendkívül pontos hőmérők. Gyorsabban ciripelnek, ha meleg van és lassabban, ha hideg van.
A legyek és más kisebb rovarok, bogarak eső előtt jobban csípnek. Ez a szabály nem mindig érvényes, de a rovarok jobban szállnak az emberre nedves időben, amikor a repülés nehezebb. A hőség miatt az ember, vagy az állatok izzadnak, s ez által még kívánatosabb célponttá válnak. Az erősebb testszagkibocsátás, amit az alacsonyabb légköri nyomás okoz, világosan mutatja azt a szabályt, hogy a legyek és a rovarok közvetlenül eső előtt megzavarodnak, jobban csípnek mint egy szép nyári napon.
Esőt jelent továbbá, ha a hangyák nyüzsögnek, gyülekeznek, a méhek hazarepülnek, a bodobácsok tömegbe gyűlnek.
Egy régi megfigyelés szerint a hosszú szálat eresztő pókból, azaz az ökörnyálból tartós őszre lehet következtetni.

Nem mindegyik állat viselkedése illetve az ehhez kapcsolódó időjárás változásra utaló hiedelem bizonyított, de az viszont tény, hogy a természetben élő ember, avagy egyszerűen csak a parasztember nem egyetlen jelből, hanem jelek sokaságából ítél. Tisztában van bizonyos uralkodó széljárással, helyi időjárási jellegzetességgel, ezek szerint, ezek segítségével élt és éli most is mindennapjait.