Az idei tél jócskán megkínozta a hideget nem szerető népeket. Kb. 5 hónapig volt telünk, igen kemény fagyokkal. Kissé megrázóan hatott a magyarra, mivel évek óta nem volt hosszú, fagyos ez az évszak. A zimankó után viszont egész hamar átcsaptunk tavaszba, már májusban nyugodtan felkereshettük a strandokat, annyira meleg volt az idő. Dőltek a melegrekordok, rólunk pedig a víz. Na, de hogyan tudja a metropoliszban élő tanuló elviselni a kánikulát?

Az emberek második kedvenc témája az időjárás, ami most roppant kedvező alkalmat nyújt a napfürdőzésre. Ki az ebédidő, ki a munkaidő alatt lop magának egy kis D-vitamint az égről. A diákok körében az alaptézis az, hogy csak egy elsötétített, lámpával megvilágított, majdhogynem hangszigetelt szobában tudnak felkészülni a vizsgákra, de van némi szórás, akik kimennek a természetbe tanulni, ennek egyik fő oka lehet a külön szoba hiánya akár otthon, akár a kollégiumokban, albérletekben. Mondják, nyugisabb egy folyóparton, mint a zsúfolt könyvtárakban, meg legalább összeszednek egy kis színt, mely miatt jobban fognak mutatni a szóbeli vizsgákon kötelező fehér blúzban.

Nem sok diák otthonában van légkondicionáló berendezés, pláne nem a kollégiumokban, így ha nagyon jó az összpontosító képessége a tanulónak, elmehet egy bevásárlóközpont padjára is tanulni, ahol kellemes az ájer, hétköznap délelőtt pedig alig vannak zavaró tényezőt okozó vásárlóhadak. Ha még a fent említett koncentráció képességet is meghaladja pozitív irányban az adott diák figyelőkéje, akkor irány a strand, hétköznap ott sem lesz túl sok ember. Többnyire vannak fás részek, kicsit eldugottabb, zöldes területek a fürdők területén, így összeköthetjük a kellemes-hasznosat a még hasznosabbal, egy tétel/egy hossz a medencében.