Minden évben tornádók százai söpörnek végig a földfelszínen, sok millió dolláros károkat okozva, nemritkán emberéletet követelve. Csak Amerikában szinte az abc összes betűjével neveztek már el tornádót, melyek egytől-egyik szörnyű pusztításokat végeztek.
Minden józan ember egy tornádó láttán futva menekül, menti, amit lehet, és fedezékbe vonul, még csendesedik a vihar. Vannak azonban olyan vakmerő emberek is, akik keresve a pillanatot, rohannak a helyszínére, hogy minél közelebbről vehessék fel a pusztító jelenséget. Sokan csak azért merészkednek egy tornádó közelébe, hogy megörökítsék azt, vagy csak hatalmas adrenalin löketre vágynak, de vannak, akik azért kockáztatják életüket, hogy a tornádó megfigyelésével, elemzésével ismeretekre tegyenek szert, melyekkel később emberéleteket menthetnek – ők a viharvadászok. Manapság egyre nagyobb figyelmet kap munkájuk. Az interneten, különböző tv műsorokban csodálhatjuk vakmerő akcióikat és elképesztő felvételeiket.
De hogyan is alakul ki egy tornádó?
A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből, ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik az ún. érett fázis, a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét.
Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban az energiáját pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik.
Erejük
A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti az 500 km/órát. A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 6-8 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 350 km-es), és mindössze néhány percig "élnek".
A tornádók osztályozása
A tornádók jellemzésére - a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján - a Fujita-Pearson-féle skálát alkalmazzák, amely F0-tól F5-ig terjed.
Az F0 (gyenge) 65-115 km/h-s szélsebességnél a kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek. A legpusztítóbb F5-nél a szélsebesség már eléri a 421-510 km/h-t, amikor a többszintes és vasbeton házak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak, a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás kíséri az F5-ös tornádókat mindenütt.