A légszennyezés évezredes múltra tekint vissza. Akik úgy gondolják, hogy a káros gázok csupán az ember által előállított mesterséges anyagokból származnak, azok tévednek. Egyértelmű viszont, hogy mióta az ember lejött a fáról a Föld nehezebben regenerálódik. Ám nemcsak az üvegházgázok és egyéb szennyeződések rontják a bolygónk állapotát, hanem ezer más kémiai anyag is hozzájárul ehhez. Az alsó légkör élőlényei és egyéb szerves anyagok szintén jeleskednek a káros anyag kibocsátás terén.

Elég sok szerves anyag kerül kibocsátásra az emberen kívül egyéb élőlények közreműködésével. Többek között ilyen például a hidrogén, nitrogén, foszfor vagy kén. Ezen vegyi anyagokat az ember mindennapi élete folyamán számtalanszor használja. Ilyenek az oldószerek, a gázolajjal működő tömegközlekedési eszközök, a vegyipari folyamatok során tömérdek szerves anyag kerül kibocsátásra. Szinte észrevétlenek, mármint számunkra, vagyis inkább megszoktuk őket. Mégis furcsa, hogy nem az ember a fő szerves anyag kibocsátó.

Ha zöld övezetben sétálunk illat és szag impulzus ér minket. Számos szerves gázt érezhetünk a levegőben, csak éppen nem tudatosul bennünk ezek a kémiai anyagok.

A légkörbe kibocsátott anyagok kölcsönhatásának végtermékei hozzájárulnak a felhőképződéshez. A kibocsátók ebben az esetben mind a növényi, mind az ipari oldalról képviseltetik magukat. Egyes szerves anyagi működések még láthatóak is. Ilyen a kék páraréteg az erdők felett.

Ezek a példák elképzelést nyújtanak arról, hogy milyen összetett és zárt a kapcsolat a bioszférából történő kibocsátás és az éghajlati folyamatok között.