A globális homály nem a modern ember gondolkodásmódjának változására utal, hanem arra a légköri jelenségre, amelynek kialakulásáért szinte csakis az ember és az általa a légkörbe juttatott anyagok tehetnek. A hátpaskolás ezúttal elmaradhat: hosszútávon lecsökkentjük a látóterünket, amelyre már amúgy se lesz szükségünk, hiszen sikeresen haladunk a Föld teljes elnéptelenítése felé.

A globális homály a mostanában tapasztalható világméretű felmelegedés egyik kiváltója is, habár önmagában is éppen elég pusztító. Tudósok figyeltek fel arra a tényre, hogy a ’70-es évektől kezdve jelentősen romlottak a látási viszonyok.

A globális homály mesterséges természeti jelenség, azaz az emberiség kreálta. Főleg azon apró részecskéknek köszönhető, melyeket az erőművek, autók, gyárak engednek ki. Egész pontosan a szerves üzemanyagok égéséből származó apró, légnemű, illetve folyékony részecskék, az aeroszolok a felelősek a jelenségért.

A jelenséget megfigyelő Dr. Robert Dickinson és munkatársai a Texasi Egyetemről összesen 3250 meteorológiai állomás adatait vizsgálták meg és hasonlították össze az 1973 és 2007 közti időszakból.
„Az olyan aeroszolok, mint a korom, a por és a kén-dioxid, mind károsan befolyásolják a látási viszonyokat. Emellett az olyan aeroszolok, mint a szénégetésből, ipari folyamatokból és trópusi őserdők égetéséből származó részecskék az ökoszisztémára és az egészségre is káros hatással vannak.” – derült ki nyilatkozatából.

A folyamat
A globális homály folyamata kétféleképpen zajlik le. Mindkét esetben korlátozza a Földet érő napsugarak mennyiségét.
Az első lehetséges úton a levegőbe kerülő aeroszolok fokozzák a felhők fényvisszaverő képességét, másik mód pedig, hogy a repülők kondenzcsíkjai újraképződő felhőformációkat hoznak létre. Ehhez tartozó érdekesség, hogy amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően az USA megtiltotta a felszállást, a klimatológusok példa nélküli hőmérsékletemelkedést figyeltek meg. Állításuk szerint ez a repülők hiányában, a kevesebb mesterséges felhőnek köszönhető.

A tudósok szerint leginkább India és Kína, valamint az ezekben az országokban folyó óriási méretű ipari tevékenység tehető felelőssé a látási viszonyok romlásáért. Megfigyelhető azonban ez a probléma még elsősorban Dél- és Kelet-Ázsiában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Afrikában. Javuló tendenciát mutatnak viszont Észak-Amerika és Európa országai.

Oda kell figyelnünk kibocsátásunkra, hogy unokáinknak is lehetőséget kapjanak az életre.