A Föld felszínének körülbelül 71%-át víz borítja, az összes kontinens együttesen kevesebb, mint egyharmadát alkotja a felszínnek. Következésképpen az óceánoknak rendkívüli fontosságuk van az éghajlatunkban.
Az óceánok kulcsszerepe
- Elnyelik és visszasugározzák a napfényt,
- Tárolják a hőt,
- Szállítják a tárolt hőt,
- Jelentős változásokat okoznak az éghajlati rendszerben,
- A légköri vízgőz fő forrásai,
- Gázcserét folytat a légkörrel.
Mivel a Föld minden energiát a Napból kap, nagyon fontos az éghajlatunknak, hogy mi történik a sugárzással. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy „megvakulunk” a hótól. A jég és a hó a napfény nagy részét visszaveri, és ezek világos (fehér) színűek. Fekete anyaggal letakarva az autónkat, tudjuk, hogy nyáron meglehetősen forróvá válhat. Elnyeli a sugárzást, és sötétnek érzékeljük, esetleg feketének. Ha az űrből tekintünk a Földre, ugyanezt a jelenséget láthatjuk.
A sarkok jégsapkái fehér színűek és a nagy sivatagok is világosak. Az óceánok és az esőerdők sötétek. Az óceánok a napfénynek csak körülbelül 6%-át verik vissza. Ha figyelembe veszed, hogy globális átlagban a visszaverődés 30%-os, akkor világossá válik, hogy a Napból érkező sugárzás legtöbbjét az óceánok nyelik el. Ha májusban vagy szeptemberben elmész a Földközi-tengerhez, nagyon kellemes meleg napokat tapasztalhatsz, 24-28°C hőmérséklettel, azonban ha fürödni mész, májusban a tenger még mindig hideg a hosszú tél után, míg szeptemberben meleg és kellemes a fürdés.
Az óceáni áramlatok befolyásolják a helyi klímát
Ugyanazon földrajzi szélességű helyet hasonló módon ér a Napból érkező sugárzás. De ez nem azt jelenti, hogy az éghajlat is hasonló, mert a szárazföld több-kevesebb hőt kaphat az óceán hő-szállításától függően.
Európa enyhe éghajlatát a Golf-áramlásnak köszönheti, egy óceáni áramlatnak, ami a Mexikói-öbölből meleg vizet szállít Európába.
Széndioxid felvétele
Sokkal több széndioxid lenne a légkörben, ha az óceánok nem nyelnék el az ember által termelt mennyiség egyharmadát.
Tengerszint emelkedés
Amikor az éghajlatváltozást és az óceánokat említjük, gyakran gondolunk a tengerszint emelkedésre. Aggódunk, hogy a szárazföld nagy területei víz alá kerülhetnek. Jelenlegi becslések azt mondják, hogy a következő évszázadban a tenger szintje kevesebb, mint 1 métert fog emelkedni. Ez Európában csak néhány helyen jelent veszélyt, de például Banglades nagy része víz alá kerülne, ami több millió embert érintene. A korallzátonyok gazdag növény- és állatvilága is elpusztulna. Gyakran úgy gondolják, hogy a globális felmelegedés okozta sarki jégsapkák elolvadása a tengerszint emelkedésének fő oka. Ez nem igaz. A melegedő levegő vezet az óceán melegedéséhez, és a meleg víz térfogata nagyobb. Ez a térfogat-növekedés a vízszint emelkedésének a fő okozója, de ehhez még a szárazföldi gleccserek olvadása is hozzájárul, nemcsak a sarki jég olvadása. Különösen, mert az antarktiszi jég nem fog elolvadni ilyen hamar.