Az időjárási előrejelzések készítését, amelynek minden fázisa elejétől fogva szorosan összefügg az ember tudományos képességeivel és a technika által nyújtott lehetőségekkel, négy fő feladatcsoportra lehet bontani. Első körben a mért adatok gyűjtése, minőségi ellenőrzése, javítása, tárolása a cél, aztán az adatok analízise, integrálása, időjárási modellek készítése és futtatása, az előrejelzések készítéséhez szükséges, a légkör jelen és jövőbeni állapotát bemutató produktumok előállítása. Később az adatok és produktumok megjelenítése úgy, hogy azok az előrejelző szakember számára is hozzáférhetőek legyenek, általános időjárási előrejelzések megfogalmazása, végül pedig az általános előrejelzésekre épülő speciális előrejelzések készítése a legkülönbözőbb felhasználási területek igényeinek kielégítése céljából.
Ezen feladatcsoportok áttekintése után nyilvánvaló lesz, hogy az időjárás tudományos alapokon történő előrejelzésekor, mennyire összefonódik az emberi tevékenység és a technika. Talán érthetővé válik az is, hogy miért kell a tudományos és technikai fejlődés mindenkori legmagasabb szintjén dolgozni ahhoz, hogy az előrejelzések minél jobban beváljanak és akár csak kismértékben is javítani tudjuk azokat.
Az időjárás és annak változásai szinte minden emberi tevékenységre hatással vannak, néha igen nagymértékben befolyásolják életünket – sajnos anyagi károkat és néha vétlen emberek halálát is okozhatják. Gondoljunk csak az árvizet okozó heves esőzésekre, a nálunk szerencsére csak ritkán előforduló tornádókra vagy az elő sem forduló hurrikánokra, de veszélyt jelentenek például a Balaton felett kialakult heves széllökésekkel járó zivatarok is. Nem kell azonban ilyen messzire mennünk, a kevésbé drasztikus változások is meghatározóak lehetnek számunkra. Nem mindegy például, milyen idő várható a hétvégére, hogy vigyünk-e esernyőt munkába menet, vagy alkalmas lesz-e az idő szabadtéri munkára, programokra.
Az időjárás jövőbeli meghatározása, előrejelzése valószínűleg már régen is fontos tényező volt. Erről tanúskodnak a széles körben elterjedt, esetenként helyes, máskor helytelen népi megfigyelések, amelyek főként észleléseken, hosszú évek tapasztalatain alapulnak.
Az időjárás jövőbeli ismeretére vonatkozó igény azonban önmagában még elég sokáig kevésnek bizonyult. Szükség volt a meteorológiai elemek (hőmérséklet, légnyomás, légnedvesség, csapadék, szél iránya és sebessége, napfénytartam stb.) mérésére, amely csak a 17-18. század óta történik. Így már ismertté vált az egyik legtöbbször elhangzó mondat: „Milyen idő van most?”
A tudományos alapokon történő előrejelzés azonban csak akkor indulhatott meg, amikor az ember képessé vált a már meglévő mérések eredményeit elemezni, analizálni is, vagyis megmondani: „Miért van most ilyen idő?” A kérdésre a válasz az 1860-as évekre tehető. A mérések analízise útján írható le ugyanis a légkör aktuális helyzete, mint kiinduló állapot, az időjárási folyamatok előrejelzéséhez, amely már választ fog adni a legfontosabb kérdésre: „Milyen idő lesz?” De ekkor még csak nagyon rövidtávra szóló előrejelzéseket készítettek. Később aztán, az adatok mennyiségének és választékának bővülésével, különösen az elmúlt évtizedek folyamán, lehetőség nyílt a légkör állapotának egyre pontosabb leírására és ezzel a hosszabb távra szóló előrejelzések készítésére.