A nyár a mérséklet égöv egyik kiváltsága. Se a trópusi, se a száraz égövi tájakon nem büszkélkedhetnek meleg és gyümölcshozó évszakunkkal.

A nyár ideje mind az északi, mind a déli félgömbön más és más. Ennek oka, hogy a Föld tengelye ferde, ezért nem csak az Egyenlítő körüli terültekre esnek merőlegesen a napsugarak. Különbséget kell tennünk a szerint is, hogy csillagászati, vagy meteorológiai nyárról beszélünk.

A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén június 21. – szeptember 23., míg a déli féltekén pedig december 23. – március 20. közé esik a nyár.
Az északi féltekét nyáron éri a nap legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan június 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti a Ráktérítőt a Nap. A déli félgömb nyarán, vagyis december 22-én, amikor nálunk a legrövidebb a nap, vagyis az ottani leghosszabb napon a déli félgömbön lévő Baktérítőt éri merőlegesen, ezért van Magyarországon tél.
Hazánkban a meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart.

Különbségek az északi és a déli féltek nyarai között
Az északi félteken június, július és augusztus a három nyári hónap. A délinél a mi téli három hónapunk alatt tombol a hőség, tehát decemberben, januárban és februárban a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás, és ekkor szüretelik a legtöbb gyümölcsöt is.