Földünk a globális felmelegedés áldozata, melyet nagyrészt az emberi tevékenységek váltanak ki. Környezetünkre közvetlenül a szén-dioxid kibocsátás hat, ennek nagy része elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, fekete- és barnakőszén, lignit) elégetése révén keletkezik. Közvetett okok az esőerdők irtása, az ózonkoncentráció csökkenése. Ahhoz, hogy ezt a szörnyű folyamatot visszafordítsuk, az szükséges, hogy csökkentsük a szennyező anyagok kibocsátását. Földünk sok-sok lehetőséget kínál arra, hogy természetes módon nyerjünk energiát, anélkül, hogy mérgeznénk környezetünket.
Lássunk néhány megújuló energiaforrást, amelyek megoldást jelenthetnek!

Napenergia
Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. Évente olyan mennyiségű napenergia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak egy százalékát hasznosítanánk, csupán 5 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára. Ezért kézenfekvő, hogy a Nap felé forduljunk, amelynek energiája minden földi élet forrása, kiapadhatatlan tartalékai pedig az egész emberiség számára elegendőek. A mai, modern technológiai megoldások alkalmazásával már meglehetősen jó eredményeket lehet elérni akár áramot, akár meleg vizet állítunk elő. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A másik módszerrel, a napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk.

Szélenergia
A szél okozta viharok, természeti csapások hatalmas erejétől régóta retteg az ember, és e hatalmas energiát, a is régóta igyekszik felhasználni az emberiség.
A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják a szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem. A kisebb telepeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket. A gazdasági megfontolások azt mutatják, hogy a szelet elsősorban azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélsebesség évi átlaga meghaladja a 4-5 m/s értéket. Ez többnyire csak tengerparti helyeken van így, a szárazföld belseje felé haladva a belső súrlódás erősen csökkenti a szél sebességét. Így Magyarország viszonylag szélcsendes zugnak számít, még ha ezt egy-egy tomboló helyi vihar cáfolja is. Budapesten az átlagos szélsebesség 1,8 m/s és még Mosonmagyaróváron, hazánk legszelesebb csücskén sem haladja meg az 5 m/s értéket. Nyíregyházán van 4-5 m/s, sőt ennél nagyobb szélsebesség is, de nem tart annyi ideig, hogy ezt tartósan ki lehessen használni.

Geotermikus energia
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.