A nyári hőségben sokan szívesebben ülnének egy strandon, kellemes koktélokat szürcsölgetve, mintsem, hogy bármilyen fizikai, vagy szellemi munkát végeznének. Ám nagyon keveseknek adatik meg az, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Így azok fejében, akik javarészt betondzsungelben töltik a melegebb napokat, igen csak nagy kérdőjelek vannak: „Miért nem lehet ezen a helyzeten javítani? Vagy hogyan lehetne pár ötlettel „könnyíteni” a helyzeten, amelyekkel elviselhetőbbé tehető a hőség?”

A piros lámpánál rostokolók várakozását az ablakon benyújtott hűtött vízzel lehet enyhíteni. A hőségriadó és az ezzel kapcsolatos tennivalók szervezése folyamatos tervezést igényel. Egy drága, de igen hasznos megoldás, ha a légkondicionált helyiségek számát a kórházakban, szociális otthonokban, a nagy figyelmet és összpontosítást igénylő munkahelyeken bővítik. Érdemes elemezni a „túlkondicionált” épületek, helyiségek helyzetét is, mert megfelelő munkaszervezéssel, tájolási és természetes szellőztetési lehetőségekkel jelentős energiatakarékosság érhető el. Az új épületek tervezésénél megfontolandó a racionális lég-kondicionálás elvének megvalósítása. A városfejlesztési koncepciók kialakításánál indokolt figyelembe venni a város „hőszigetelő” tényezőit is.

A városok szerkezete, illetve anyagai (beton, aszfalt, tégla, kő) nem teszik lehetővé a megfelelő levegőáramlást. Az épületek zsúfoltsága és az építkezéseken felhasznált anyagok nagymértékben hozzájárulnak a felszíni levegő hőmérsékletének felmelegedéséhez. Ezen kívül a jelentős embertömeg még egy lapáttal rátesz a városi klíma elviselhetetlenségéhez. A városi térségeket összehasonlítva a vidéki területekkel jóval több a forró nap, viszont kevesebb a talaj menti fagy. A csapadék több és gyakoribbak a gomolyfelhők. Különösen nyáron az úgynevezett „városi hőszigetek” kialakulásának komoly hatásai vannak a szervezetre. Megoldás lehet a zöld területek és a vízfelszínek megnövelése, ezekkel csökkenthető a túlmelegedés.