Nem igen gondolunk rá, pedig az éghajlatváltozás még az élelmiszereink minőségére is hatással van. Hiszen Földünkön egyrészt a növekvő népesség és a növekedés kiegyensúlyozatlansága, másrészt ezek növekvő gazdasági különbségek az egyes országok között a mezőgazdaság fő kihívásai. Ez a kihívás rosszabbodik, abban az esetben, ha változik az éghajlat.
Növekvő népesség és társadalmi kiegyensúlyozatlanság
Több mint 8 000 év óta az emberek falvakban és városokban telepednek le, és művelik földjeiket. Az elmúlt 500 év alatt azonban a Föld népessége robbanásszerű növekedésnek indult. Becslések alapján 1500-ban körülbelül 0.5 milliárd ember élt a földön. 1930-ban ez a szám 2 milliárd volt, 2000-ben ez körülbelül már 6 milliárdra növekedett, és 2050 után azt várjuk, hogy a népesség csúcsértéke körülbelül 9-10 milliárd lesz. Így könnyen kikövetkeztethető, hogy ennek megfelelően nemcsak az energiaigény fog jelentősen növekedni, hanem az élelmiszerigény is.
Általánosan kijelenthetjük, hogy a bolygónk még el tud látni ennyi embert, és senkinek sem kell éhségtől szenvednie, ha korrekt kereskedést, és az ismert termesztési folyamatokat optimális módon alkalmaznák. A valóságban azoban néhány helyen az emberek a sivatagban felépített golfpálya gyepét öntözik, míg más területeken több órát állnak sorban az emberek a falu kútjánál azért, hogy néhány liter vizet kapjanak a vödörbe, és megfőzhessék szegényes ételüket. Természetesen a világ néhány részén az éghajlati feltételek hátrányosak a mezőgazdaságnak. De a fő oka a kiegyensúlyozatlanságnak egyrészt az, hogy a gazdasági rendszerek kivételeznek a gazdagokkal, és növelik azok gazdagságát, másrészt számos szegény országban politikai instabilitás uralkodik, vagy rossz az irányítás és sok a háborús helyzet. A gazdag országoknak számos esetben volna technikai eszköze és ereje, hogy megváltoztassa ezt a helyzetet. Általában azonban nem az a kiváltságosok érdeke, hogy feladják személyes előnyüket azért, hogy elősegítsék a nem kiváltságosok fejlődését.
Soha ne változtass meg egy működő rendszert...
A világ majdnem minden részén a gazdák alkalmazkodtak az adott éghajlati feltételekhez. A változás mindig új beruházást jelent. Az éghajlatváltozás egy olyan helyzethez vezet, amikor a mezőgazdasági gazdálkodás átlagos feltételei globális skálán rosszabbak lesznek. Habár a magasabb hőmérséklet és a növekvő széndioxid szint nem szükségszerűen hátrányos a termesztésnél, az előre jelzett szélsőséges időjárási események - viharok, árvizek és aszályok- növekedése probléma. Míg egyes területeken előny származik a magas hőmérsékletből, különösen ott, ahol eddig nagyon rövid volt a vegetációs időszak, másokat viszont károsan érint. Európában például az északi területeknek, Skandináviának és Oroszországnak lehet előnyös akkor, ha nem pusztítanak nagy árvizek, míg a Földközi tenger melletti országok valószínűleg még több aszálytól fognak szenvedni.
Adaptációs sikerek
Minden változás azoknak kedvező, akik kevésbé specializálódtak, és gyorsan tudnak alkalmazkodni, ilyenek a rövid életciklusuk miatt a vírusok és a baktériumok. Egy erdőnek azonban évtizedekre van szüksége, hogy néhány kilométerrel északabbra haladjon. A fajok lakóhelyének eltolódása azt jelenti a gazdáknak, hogy meg kell változtatniuélelk gazdálkodási módszereiket és valószínűleg új betegségekkel, gyomokkal, rovarokkal kell megbirkózniuk. Nemcsak a fajok, hanem a gazdák is jobb helyzetben vannak, ha gyorsan tudnak alkalmazkodni. Azok, akiknek a legjobb technikai eszközük, megfelelő tudásuk és elegendő pénzügyi forrásuk van arra, hogy teszteljék az új módszereket, kevésbé fognak a változásoktól szenvedni, mint a többiek.
Azok, akiknek nincsen hozzáférése az öntözéshez, hagyományos módon dolgoznak generációkon keresztül a kis földjükön, ami alig terem annyit, amennyi az élethez szükséges, és hogy következő évre megvegyék a vetőmagot, éhezni fognak, vagy abba kell hagyniuk a gazdálkodást, ha mások nem támogatják őket. Sikeres mezőgazdaság még inkább az alkalmazkodásnak, a jó technikai felszereltségnek, és a korai figyelmeztető rendszer alkalmazásának kérdésévé válik. A szegények ismét jobban fognak szenvedni, mint a gazdagok. Ha nem tesznek intézkedéseket a növekvő társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére, az könnyen fenyegetheti a békét a világban.