A határmenti Fertő, vagy ahogy a német turisták nevezik, Neusiedler (régebben Neusiedel) See, Magyarország északnyugati részénél található. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, nagyobbik része az osztrák területé. A Fertő tó két partján magyar és osztrák részről is egy-egy nemzeti park épült. Magyarországi partvidéke a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe, az ausztriai part a Neusiedler See-Seewinkel Ramsar Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj, és ennek részeként Fertő tó a világörökség része.
Jellegzetességeit tekintve igen előkelő címeket szerezhetne, ugyanis a Fertő tó Eurázsia legnyugatabbra fekvő sztyepptava-szikterülete és egyben Európa legnagyobb sós vizű tava. Közép-Európa harmadik legnagyobb területű állóvize, mégis a Balaton után a második legkönnyebben felmelegedő tó Közép-Európában. Nádrengetege európai jelentőségű madárparadicsom.
Már 20 ezer éve éke Magyarországnak és Ausztriának. Az ősi időkben, mikor emberi kéz még nem változtatta meg a tó tulajdonságait, a Fertő és a Hanság vízjárta, tőzeges vidéke összefüggő vízrendszert alkotott. Ez az időszak egészen a XVIII. század második feléig tartott.
A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso és Lacus Peiso néven ismerték (azonban a Pelso nevet a Balatonra is alkalmazták). Id. Plinius jegyezte fel elsőként a Fertő tó időszakos teljes kiszáradását. A 4. században azonban állítólag Galerius császár szándékosan kiszáríttatta, de tervbe kudarcba fulladt, ugyanis a tó csakhamar újra megtelt vízzel. Kiszáradási folyamata természetes módon a történelem során többször is megismétlődött, utoljára a 19. század '60-as, '70-es éveiben.
Legendás kiszáradása a 19. században esett meg. 1855-ben a tó először alig láthatóan, majd szemmel követhetően húzódott vissza. 1866 júliusában a tó végleg eltűnt. Iszap maradt hátra utána, amiben veszélyes volt a járás. 1869-ben a teljesen kiszáradt medret felszántották és bevetették. A tóból a szikport a lakosok összeseperték és szappant készítettek belőle. Kiszáradása alatt megfigyelhető volt környékén a délibáb jelensége is.
A Fertő tónál és környékén viszonylag kis területen belül is rendkívül változatos növény- és állatvilágot lehet felfedezni, annak okán, hogy a területen van kontinentális alföldi sztyeppei tó (hozzávetőlegesen 80 sósvizű halastó), szub-mediterrán dombok és szub-alpin hegyek, valamint magashegységek. Ezek az eltérő klimatikus feltételek gazdag, Európában egyedülálló természeti jellegzetességeket hoztak létre.