A természeti katasztrófa valamilyen esemény, amely általában rövid ideig, vagy legalábbis a következményeinek fennállásához képest rövid ideig tart. Ezen események gyakorisága hátterében főleg a globális felmelegedés húzódik meg, de jelentős hányaduk a gátlástalan városiasodás eredménye is.

Az utóbbi évtizedek éghajlatváltozásai miatt emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. A folyamat várhatólag folytatódik, végállapotát még megbecsülni sem tudjuk. A globális hőmérséklet-növekedés környezeti változásokhoz, a tengerszint emelkedéséhez, a csapadék mennyiségének megváltozásához, szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet. Mindez komolyan hathat egyes természetes vizek kiszáradására, a gleccserek olvadására. Az árvizek, hurrikánok és tájfunok gyakoribbakká, nagyobbakká, pusztítóbbakká válhatnak.

Ezen természeti csapások már most sem kímélik Földünket. Napjainkban a legfőbb veszélyt a tornádók, földrengések és áradások jelentik. A tornádók hazájának az Egyesült Államokat tartják, hiszen innen évről-évre egyre súlyosabb pusztításokról számolnak be. De nem kell messzire mennünk, mert sajnos kicsiny hazánkat is elérik az időjárási szélsőségek. A rendkívüli időjárási események az évente jelentkező, rekordokat döntő és mérhetetlen pusztításokat okozó árvizek, a mind gyakoribbá váló és felerősödő szélviharok, a kirívó hőmérsékleti adatok mindinkább előrevetítik, milyen XXI. századi éghajlati jövőképre kell felkészülnünk, és pont ebben van a jövőnk kulcsa, hiszen őseinkkel ellentétben nekünk van lehetőségünk felkészülni a várható időjárási változásokra.

A korábbi, XIX. századig tartó kis jégkorszak gazdasági és történelmi eseményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy elképzeljük, milyen következményekkel járhat a természeti körülmények tartós megváltozása. Ugyanakkor az időjárás-változás, a csapadékviszonyok módosulása komoly kihívást jelent Magyarország számára is. Az elmúlt évek rácáfoltak az előrejelzésekre, melyek az éghajlatváltozás következtében a Kárpát-medencére egy jóval szárazabb időszak kezdetét prognosztizálták. Az ismétlődő tiszai árvizek és a hosszan tartó csapadékszegény időszakok rá kell, hogy irányítsák a figyelmet arra, hogy a megváltozó éghajlati körülményekhez alkalmazkodni kell. Önmagában is érdekes kihívást jelenthet az emberiség számára, hogy azzal a technikai fejlettséggel, amely részben felelős az éghajlatváltozásért, milyen módon tud alkalmazkodni a megváltozó időjárási körülményekhez.