Már az általános iskolában megismerkedünk velük tudományos szempontból is, nap mint nap nekik köszönhetjük az életünket, nappal is, és éjszaka is találkozhatunk velük. Ők a csillagok, akik közül egy közvetlen közel van hozzánk, ez pedig a Napunk.
A csillag a népi nyelvben szinte bármilyen égitestet lefedhet (lásd: Esthajnalcsillag = Vénusz), azonban a csillagászat szaknyelve már pontosabb definiálja: olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, ennek következtében saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek csupán központi csillaguk fényét verik vissza, és saját fénykisugárzásuk majdnem egyenlő a nullával.
A csillagok tulajdonságait az ún. állapothatározóik szablyák meg. Ilyenek a fényesség, a színkép, a sugár, a felületi hőmérséklet, a kémiai összetétel, a mágneses tér, a tömeg, és a forgási periódus.
Ezeken kívül a csillagok sugarából és tömegéből kiszámolható a kilencedik állapothatározó, a felületi gravitációs gyorsulás.
Rekorderek
Állapothatározók tekintetében ismerünk rekorder csillagokat.
Jelenlegi ismereteink szerint a legnagyobb méretű csillag a VY Canis Majoris, 2100-szorosa a Napnak Ez 1 433 467 200 km-nek felel meg, kicsivel nagyobb, mint a Szaturnusz Nap körüli pályájának fél nagytengelye. A legnagyobb tömegűek a Carinae és a Pisztoly-köd központi csillaga, amelyek 100-150 naptömegűek, utóbbi 1-3 millió éves, tömege a Napénak 200-szorosa volt, 1-3 millió év múlva pedig már mint szupernova fogja díszíteni a messzi égboltot.
A halott csillagok
A csillagok nem csak ilyen nagy távlatból tűnhetnek egészen aprónak. Vannak, amelyek tényleg nem nagyobbak mint egy nagyváros, ezek a neutroncsillagok, amelyek tulajdonképpen nem mások, mint halott csillagok. Akadnak azonban egészen gigászi méretűek is, mint a szuperóriások, amilyen a Sarkcsillag (Polaris) is, valamint az Orion csillagkép Betelgeuse csillaga, amelyek még a Nap ezerszeresénél is nagyobbak.
A legközelebbiek
Legközelebbi csillagunk a Nap. A következő csillag a 4,2 fényévre található Proxima Centauri. Ha a Föld egyik leggyorsabb tömegközlekedési eszközével, a francia TGV vonattal utazhatnánk a világűrben is az 574,8 km/h-s rekordsebességgel, akkor is majdnem 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság átlagosnak tekinthető az univerzumban.
A következő
400 fényévre, az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagképben található Barnard 68 jelű sötét felhőben egy észlelési eredményeken és számítógéppel végzett modellszámításokon alapuló előrejelzés szerint 200 ezer éven belül várható egy új csillag születése.