Mik is azok a meteorok? Meddig meteor a meteor, és mikortól számít már meteoritnak, vagy éppenséggel meteoroidnak? Mik azok a mikro-meteorok, és miért is mondjuk azt, hogy a világűr ezek az aprócska „porszemei”, amik csóvájukkal együtt néha még Magyarországnál is nagyobbak, bombázzák a Földet? Ezekkel és még sok más, ehhez hasonló kérdésünkkel fogunk foglalkozni elkövetkező tudományos 5 percünkben.
Meteor az az égi fényjelenség, amit a népnyelv hullócsillagnak nevez, és időnként, főként az éjszakai égbolton szabad szemmel is meg tudunk figyelni. Az optikai látványosságot az űrben keringő kisebb porszemek és kavicsok (meteoroidok) okozzák, amikor nagy sebességük miatt felizzanak a légköri súrlódástól. Babonás tévhitek szerint meteor hullását látni szerencsét hoz, illetve lehetőséget ad arra, hogy egy kívánságunk valóra váljon. A tény, hogy a hullócsillagok jelensége kozmikus eredetű, csak a 18. században vált elfogadottá.
Tűzgömbnek (bolida) nevezzük azt a jelenséget, ha a hullócsillag fokozott fényjelenséggel jár, míg azokat a meteorokat, amelyek elérték a Föld felszínét, meteoritoknak nevezzük.
A meteor elnevezés görög eredetű, ami ég és föld között lebegőt jelent.
A meteoroidok, avagy a Nap körül keringő apró porszemek, törmelékek (tömegük mindössze 0, 001 – 1 g, méretük 0, 01 mm-től a néhány cm-ig terjed) többféle módon jönnek létre. Születhetnek üstökösök anyagkibocsátásából, kisbolygók ütközéséből és égitestek porladásából is.
A Föld a kozmikus boksz-zsák
A Föld útját gyakorta keresztezik meteorok. Légkörünk természetes védelmet ad a kisebb becsapódások és utóhatásaik ellen, így nem érint minket érzékenyen a folyamatos ostrom, aminek tanúi lehetnénk. Nem úgy, mint a Holdat, aminek felszínét nem védi légkör, így csupán a Föld térítheti el az „ellene irányuló támadásokat”. Felszíne mégis bővelkedik kráterekben, amelyek közül a nagyobbak már úgy uralkodnak rajta, mint a Kék bolygón a földrészek.
A galaxisok bejárói teremtéstörténeteknek, kasszarobbantó sikerfilmeknek, vallásoknak volt mozgatórugója.
Az iszlámok szent Fekete köve, avagy a Kába kő geológusok szerint egy meteorit darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja. Jelenleg a mekkai Nagy Mecset egyik kőépítményének délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan találhatjuk meg, beépítve a szentélybe.
Született olyan elmélet is, amely a földi élet megindulását hozta párhuzamba a meteoritokkal, feltételezve, hogy az első egysejtűek egy másik bolygóból származó meteor becsapódását éltek túl, és terjedtek el a Földön.