Az árvíz egy olyan természeti jelenség, amely a csapadékmennyiségtől függ. Akkor beszélünk árvízről, ha a folyóvíz vízszintje olyan mértékben megemelkedik, hogy kilép a medréből. Ne keverjük össze az áradással, amikor a vízszint csupán megemelkedik, de a víz nem lép ki megszokott medréből.

Magyarországon két típusa van az árvizeknek: a zöldár és a jegesár. A zöldár általában az év elején fordul elő a hóolvadás és a tavaszi nagy esőzések következtében. A jegesár a téli, vagy kora tavaszi jégzajlás által bekövetkezett jégtorlódásokból adódik. A víz a torlasz miatt nem képes lefolyni, és a folyó medréből kilépve árvizet okoz.

Az árvíz
Magyarország földrajzi fekvése következtében árvízzel nagymértékben veszélyeztetett terület.
Az elmúlt évtizedekben a rendkívül szélsőséges időjárás, a meder csökkenő vízszállító képessége, és az emberi beavatkozások következtében az árvízszintek jelentősen megemelkedtek. Egyre többször fordulnak elő komoly árvizek, főleg dunai és tiszai árvizekről hallunk, melyek súlyos károkat okoznak.

Az árvíz által épületek, mezőgazdasági területek, utak és hidak károsodnak. Akár több milliárdos kárt is okozhat, főleg a mezőgazdaság számára. A víz elmossa a talajt és a terményt is. A legfontosabb a katasztrófa sújtotta területen bekövetkezett termény- és állatveszteség felmérése, és hogy az milyen mértékben befolyásolja az adott terület, illetve az ország élelmiszer-ellátását.

A nyári esőzések főképpen a hegyi patakok mentén veszélyesek, hatásuk pedig teljesen kiszámíthatatlan. Azokon a vidékeken okozzák a legnagyobb pusztításokat a nyári árvizek, ahol a hegyoldalak kopárak, és laza a talaj, különösen akkor, ha a vizek levezetésére szolgáló patakok, vagy más vízelvezető árkok medrében gátak, vagy egyéb beépítések vannak, melyek akadályozzák a víz lefolyását.

A 19. század legsúlyosabb magyarországi árvízkatasztrófája 1879-ben következett be, mely elpusztította Szegedet. Rengetegen meghaltak, több ezer ház pusztult el. Felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, emellett hatalmas csapást mért a városra és életformájára. Ezzel szemben megnyitotta előtte a modern fejlődés lehetőségeit. Nemzetközi összefogás segítségével épült újjá a város.

Az 1878-as miskolci árvíz következtében 2 000 ház rongálódott meg, és csaknem 300 ember vesztette életét, de a környékbeli településeken is sok volt az áldozat. Ennek emlékére állítottak emlékművet a miskolci Szent Anna téren.

A nagy pesti árvíz 1838-ban volt, mely során néhány nap leforgása alatt elpusztult a fejlődő város legnagyobb része. Egy rendkívül sok hóval járó tél után következett be, mikor is az olvadó víz nem volt képes azonnal áttörni a Dunán lévő erős jégréteget. Pestet március 13-án öntötte el a víz, mikor már nem is számítottak rá. Azonban a jég megakadt, a vizet felduzzasztotta, és az éjszaka betört a városba. Több mint kétezer ház dőlt romba, az áldozatok száma pedig még a mai napig nem állapítható meg pontosan. Ekkor mérték a legnagyobb vízmagasságot is, ami több mint 9 méter volt.

Legutóbb 2006 áprilisában lépett ki a Tisza a medréből, a lehulló csapadék, és a Kárpátokban olvadó hó hatására. A vízszint ekkor is átlépte a 9 métert.

Magyarországon manapság is nagy figyelmet fordítanak az árvízvédelemre. Az ország több árvízvédelmi rendszerrel is rendelkezik.

Aktuális áradás
Az elmúlt 14 napban a Duna vízgyűjtő területén a lehullott csapadék mennyisége néhol meghaladta a 150mm-t is, ezért egy héten belül áradás várható a Duna magyarországi szakaszán. Az Országos Vízjelző Szolgálat szerda reggel úgy nyilatkozott, hogy a Dunán Nagybajcs térségében a III. fokú készültségi szintet lényegen meghaladó, Komárom-Esztergom megyei szakaszán III. fokhoz közeli, azt valamelyest meghaladó, Budapestnél pedig az alsó rakpartok szintje feletti, a II. fokú készültségi szintet meghaladó vízszintek alakulnak ki.

Jelenlegi helyzet
Szerda délután Nagybajcson II. fokú készültségi szint lépett életbe, míg Komáromnál alig fél méter választja el a vízszintet az I. fokú készültséghez szükségestől.
Az előrejelzések szerint Budapestet az áradás pénteken, a délelőtti órákban éri el, és vasárnapra várható a tetőzés, kb. 700 cm-el. Ez azt jelenti, hogy a budai és a pesti rakpartot is le kell zárni a forgalom elől legkésőbb péntek hajnalban.

Aggodalomra azonban nincsen ok, a védőgátak 3 évvel ezelőtt már bizonyítottak: a Duna akkor 861 cm-el tetőzött Budapestnél.