A hold- és napfogyatkozások megfigyelései – nem véletlenül - az égboltkémlelők kedvelt tevékenységei. Amikor a Föld árnyéka a Holdra esik, azt nevezzük holdfogyatkozásnak. Furcsa nyelvhelyességi ellentmondásnak tűnhet, hogy a holdfogyatkozás teliholdkor történik. Ami szintén szokatlan, hogy teljes holdfogyatkozást kevesebbet láthatunk, mint teljes napfogyatkozást. A Föld egy-egy pontjára vonatkoztatva azonban mégis sokkal gyakoribbak, mivel egy időben a Föld felszínének a feléről láthatók. A Föld Hold felé forduló oldaláról mindenhonnan látható, a napfogyatkozás viszont csak kisebb területről figyelhető meg. A napfogyatkozás nappal, fény elvonásával történik, még a holdfogyatkozáskor este van, így azt nem érzékeljük, hiszen jobb esetben épp az igazak álmát alusszuk.

Egy hosszabb holdfogyatkozás akár több óráig is eltarthat. A Hold ilyenkor fokozatosan elsötétedik, de sosem lesz teljesen sötét. A teljes fogyatkozás idején sem lesz teljesen láthatatlan, hanem narancssárgává válik. Ilyenkor a bolygónk légköre által szórt, alkonyatihoz hasonló napfény világítja meg a Holdat, ez az oka a narancsszínnek. A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül.

Részleges holdfogyatkozásról akkor beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére.