A fészkesek a fészekvirágzatúak rendjének névadó és egyben egyetlen - az orchideafélék után - a növények legtöbb fajt és a legtöbb nemzetséget számláló családja. Meglepően fiatal családféle, amely az Antarktisz kivételével az egész Földön elterjedt, főleg a mérsékelt övben. Legtöbbjük lágyszárú, csak néhány cserje és fa tartozik ide. A család legfőbb jellemzője a speciális virágzat, a fészek.

Virágai a megrövidülő és ellaposodó virágtengelyen szorosan egymás mellé rendeződnek. Az egész virágzatot murvalevelek, úgynevezett fészekpikkelyek veszik körül, és gyakran találunk pikkelyszerű murvaleveleket a virágok tövében is. Virágaik körönként többé-kevésbé öttagúak. Csészéjük bóbitává, pikkelyekké vagy koronácskává redukálódott. Az egyes virágok pártái sokszor különfélék.

Az egyik leggazdagabb növénycsalád. Ide tartozik a százszorszép, a krizantém, de a parlagfű és az üröm is. Többségük vadvirág (bogáncs, pitypang, aranyvessző) vagy dísznövény (őszirózsa, dália). Sokuk keresztreakciót adhat a parlagfűvel, ezért körültekintően kell bánni gyógykészítményeikkel (cickafark, kamilla, körömvirág) vagy élelmiszer származékaikkal (tárkony, napraforgó, kerti saláta, csicsóka). Egyes fajok érintése enyhe bőrirritációt, csalánkiütést okozhat szeszkviterpén tartalmuk miatt.