Apáink jól tudták, hogy a természet jeleit igenis figyelni kell. Tudni kell velük élni és használni őket. Az égitestek és különböző természeti jelenségek „viselkedéseinek” megfigyelései már régóta bevett szokások. Az eső közeledtének és a jó idő hozóinak rengeteg legendáját őrzik a népi mendemondák.
A fényhozó Nap egy központi csillag, amelyet a Föld minden pontjáról láthatunk bizonyos ideig 24 óra alatt. A gáznemű sugárzó gömb fénye más földi időjárási elemekkel való kölcsönhatása során színt, formát válthat. Ezek a változások sokszor fordultak elő, főként időjárás-változások előtt. Emiatt okot adtak különböző megállapítások széles körű elterjedésére, mint például, hogy ha a Nap körül gyűrűs alakzat látható, akkor eső várható. A jelenség oka, hogy a Nap körül jégkristályokból álló fátyolfelhő réteg alakul ki. Ezek a jégkristályok úgy viselkednek, mint valamiféle prizma. Fehér, néha színes jelenséget képeznek. Ez tipikus előrejelzője a közelgő melegfrontnak, ami az alacsony nyomással kapcsolódik össze. Hó nem mindig követi, de ha az említett jelenség tűnik fel valahol, biztos ami biztos, készítsük elő esernyőinket. Minél fényesebb a Nap körül kirajzolódó kör, annál nagyobb a valószínűsége a csapadéknak.
Az eső jövetelének előjelzésre nem csak a Nap kiváltsága. Lelkes követőjéhez, a Holdhoz is hasonló népi megfigyeléseket csatolhatunk. A Hold arca „elpirul” és hamarosan eső hull – szól a mondás. Az égitest körüli vörös szín a por megjelenésének köszönhető és megelőzi a frontot, ami nedvességet hoz. Ám ha a Hold fényes, akkor fagyot hoz, tartja a népi hiedelem. Ha a légkör tiszta, a földfelszín gyorsabban hűl le, mivel a hő kisugárzás révén távozik. Ha nincsen felhőtakaró, ami visszatartja a hőt, akkor a nap folyamán a talaj hője kisugárzódik az űrbe. Ha a hőmérséklet elég alacsony ezeken a derült éjszakákon és nincsen szél sem, fagy is kialakulhat.
A legfőbb égitesteken kívül a földi időjárási jelenségek is „jelzésértékűek”. Megjósolják a következő napok időjárását. Például a Szivárvány, mikor a Nap a keleti égbolton látható és a zápor nyugat felől érkezik, a szivárvány is a nyugati égbolton alakul ki. Mivel az északi félteke közepes szélességek időjárását meghatározó képződmények főleg nyugatról kelet felé mozognak, ezért a reggel kialakuló szivárvány közelgő esőt, míg a naplementekor kialakuló pedig az eső végét, tiszta időt jelez.
Ha a felhők magasabban szállnak, az emberek jobb időt várnak. Magasabb felhők szárazabb levegőt és magasabb légnyomást jeleznek. Mind a két dolog száraz időt jelent. Feloldódást jelenthet tehát ez a típusú felhős égbolt. Viszont ha köddel találkozunk, akkor sajnos ennek ellenkezőjét jósolhatjuk meg.
Nem maradhat ki a felsorolásból a szél sem. Róla talán a leginkább elterjedt népi hiedelem, hogy ha déli szél fúj, esős napok elé nézhetünk a közel jövőben.
A természet tehát kitűnően előrejelzi a napsütéses és az esős időt. A régi öregek, mindenféle időjárási berendezés és tudományos alap nélkül jósolták meg az időjárást és mint a fenti példákból kiderült, olyan dolgokat, melyeknek valóban még ma is érvényesek.