Csapadékfajták
2009-05-20 18:00:00
A csapadékfajtákat annak alapján különíthetjük el, hogy milyen formában érik el a talajt. A felhőkből keletkezhet például: hó, jégeső, havas eső, jégdara, ónos eső, eső. Hogy mikor, melyik, az a felhő alatti levegőréteg hőmérsékletétől függ.
Ha a cseppek útjuk során 0 fok alatti hőmérsékletű légrétegen haladnak át, a túlhűtöttség állapotába kerülnek, így felszínt érve télen ónos, nyáron jégeső keletkezik. A fentről hulló jégkristályok elolvadnak, esővé válhatnak, vagy megfagyott állapotban maradnak. sőt tovább „hízhatnak”, míg hó formájában el nem érik a talajt. Más feltételek teljesülésekor részben megolvadhatnak, és vizes hóként, havas esőként érnek felszínt, de újra meg is fagyhatnak, amitől jégdara keletkezik.
A víz hatalmas és kemény szelleme, ha tisztelettel bánunk vele, megmutatja lágy, gondoskodó tiszta alakját is. A víz már évezredek óta szimbolizálja a tisztaságot,
Statisztikai adatok szerint, mely a népesség egészére levetített villámbaleseteket veszi alapul ennek esélye 1:28 000. Ez az érték azonban jó néhány egyéb tényezőtől is függ.
A világ hét épített csodája bizonyára mindenki számára ismertek. Kevésbé ismertek azonban a természeti csodák, következnek tehát ezek.
Amikor a levegő feláramlik, a magassággal egyre alacsonyabb a hőmérséklet, a melegebb légrétegben még gáznemű nedvesség láthatóvá válik, kicsapódik, felhő képződik.
A Kárpát-(Pannon)medencét északról és keletről a Kárpátok hegyvonulata, délről a Dinári hegység, míg nyugatról a Déli- és Keleti-Alpok határolják.
A nyár a napozás, a strandolás, a strandon lebarnulás, majd a nyaralás végeztével az azzal való dicsekvés ideje. De napozni csakis helyesen szabad,