A csalánfélék a rózsavirágúak rendjének egyik családja, a szilfafélékkel, a kenderfélékkel és az eperfafélékkel együtt a renden belül egy csoportot alkot. A családba 54 nemzetség 2626 faja tartozik.

A legtöbbjük trópusi növény, a trópusokon liánok és fa termetű csalánfajok is előfordulnak – a mérsékelt övben csak lágyszárúak és cserjék élnek. A csalánfélékre jellemző, hogy leveleik csúcsos hegyűek, fogas szélűek, szív alakúak. Egyes fajok levelein mész- vagy kovavázú, gyulladáskeltő anyagokat (hisztamin, acetilkolin, szerotonin, hangyasav) tartalmazó csalánszőrök nőnek. Néhány fajának váladéka súlyos gyulladásokat, fekélyeket is okozhat.

Magyarországon igen elterjedt növény, homokos talajon, elgyomosodott erdőkben, kertekben, árkok mentén igen gyakori. Egyéves és évelő fajai is előfordulnak nálunk, a talaj mélyebb rétegeinek forgatásával és gyomirtóval kipusztítható. Pollenje nagy mennyiségben szóródik a levegőben. Allergiások óvakodjanak a csalántea és egyéb gyógykészítményeinek használatától.

Akik pedig nem allergiások e gyógynövényre, azok bátran használják teáját immunerősítőnek, fogyókúrák hatásának növelésére, vízhajtónak, vértisztítónak. A leveléből készült tea feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, és a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Teája élénkítő hatású, sok vitamint (A és C vitamint), valamint ásványi anyagot (pl. vasat és szelént) tartalmaz.
Főzetének rendszeres használatával gyorsabban nő a haj, és egészséges, szép fényű lesz.
Felső levélhajtásai kitűnő vérzés-, valamint fájdalomcsillapító hatásúak.
Gyógyteáját a népi orvoslás használja még köhögés csillapítására, torokfájásra, hurutos állapotok megszűntetésére, magas vérnyomás kezelésére, valamint külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként. Népies elnevezései árvacsián, csohán, csollán, csólyány, csípős csalán.

Virágzási időszaka május elejétől október végéig tart.