Budapesti strandkörkép
2009-05-21 20:03:00

Mivel Magyarországnak pár éve már nincs tengere, folyóink nagy részében nem lehet, bányatavaiban elviekben tilos úszkálni. Ezért leginkább a Velencei-tó és a magyar tengernek csúfolt Balaton maradt. Mert a Balaton egy gyönyörű tó, fenséges környezettel, kiváló éttermekkel, szállodákkal, de nem tenger, az más, nem jobb, nem rosszabb, csak más. A budapestiek leginkább közstrandokra járnak, amikből lévén fürdőváros vagyunk, van egy csomó, ráadásul sok termálvizes is. Ilyen például a Gellért, a Széchenyi és a Lukács fürdő. A strandrészlegnél mindenképp meg kell említeni a Római Strandfürdőt és a Palatinust.
A Gellért Gyógyfürdő területén feltörő „csodahatású” forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket. A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt.


A világszerte ismert és a külföldiek által igen kedvelt, szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában lévő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújult: korszerű vízszűrő-forgató berendezéssel lettek ellátva.


Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel, nappali kórházzal rendelkezik. Ezenkívül nagyon nagy élmény egy tíz év körüli gyermeknek a hullámrész, ami óránként csábítja a fürdőzőket a kültéri medencébe.


A Városligetben található Széchenyi-fürdő legalább olyan „öreg”, de nem vén, mint a Gellért. Nagyon sok reumás beteg talál gyógyírt a vizében mozogva, vagy a különböző gyógymódok között. A Széchenyi Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője. Létét Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti. Kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már „artézi fürdő” működött, azonban az ideiglenes jellegű fürdő egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek. Így épült fel 1913-ban Czigler Győző tervei alapján a Széchenyi Gyógyfürdő. A fürdő 1927-ben férfi és női népfürdőosztállyal és strandfürdővel bővült. Az 1960-as évek közepén további átalakításokra került sor, társas fürdőruhás termálosztály, valamint nappali kórház, komplex fizioterápiás osztály létesült. Az uszoda medencéinek rekonstrukciójára, szűrőforgató-berendezéssel történő ellátására 1999-ben került sor. Az ún. élménymedencében megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás.


Budán található a művészek fürdője, a Lukács. Évtizedek óta járnak oda színészek, írók, zenészek felfrissülni, regenerálódni többnyire a reggeli órákban. A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán. A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben, a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg, a nappali kórház. 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére. Ennek során az addig alig használt ún. iszaptó helyére élménymedence került, melyben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár, whirlpool, buzgárok, pezsgőágy és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás. A fürdő másik udvarában lévő két különböző hőmérsékletű úszómedence is szűrőforgató-berendezéssel épült újjá.


A gyógyfürdőkről kicsit átevezve következzék a Római Strand, amely a gyerekek egyik legkedveltebb játszóhelye a nyári időszakban. A terület mar a római korban ismert vízadó térség volt. A források környékét szent helyként tisztelték és megtalálták a régészek a strandterületen a szentély alapfalait is. A legutóbbi ásatások eredményeként előkerültek a forrásfoglalások nyomai, építmény részletei. Régészeti feldolgozásuk folyamatban van. Mátyás király korában a területen lévő tó partján kórház létesítéséről tudunk. 1930-ban megalapították a Római Fürdő Rt-t. 1964-ben megnyílt az újjávarázsolt strand, mely a mai napig megőrizte akkor kialakított formáját. 2000-ben a strand három medencéjét korszerűsítették: a medencék szűrőforgatóval lettek ellátva. A strandmedence élménymedencévé alakult csúszdával, nyakzuhannyal és pezsgőztetővel, a gyermekmedence pedig játszóparadicsommá vált.


Végül, de bőven nem utolsósorban mindenképp meg kell említeni a Margitszigeten, természetvédelmi területen található strandfürdőt, Palatinust, amely Duna-parti strandként 1919-ben nyitotta meg kapuit. A nagymedence megépítésével 1921-ben alakult át strandfürdővé. Nagy népszerűsége miatt bővíteni kellett, ezért 1937-ben építészeti pályázatot írtak ki, amelyen Janáky István terveit fogadták el. Ezek alapján készült el a mai létesítmény, melynek medencéit a Szent Margit sziget termálforrásai táplálják. A 80-as évek második felében ötpályás csúszdát építettek. A hullámmedencével rendelkező ligetesített strandfürdőt a magyarok mellett sok külföldi vendég is felkeresi. Sportpályák és gyermekjátszóterek is kitűnő kikapcsolódási lehetőséget kínálnak minden korosztály számára. 2002-ben a strand medencéit korszerűsítették, vízszűrő-forgató berendezéssel látták el. Az úszómedencét háromrészesre alakították át: úszó-, élmény- és strandmedencévé. Ezek közül az élménymedence nyakzuhannyal, pezsgőztetővel, sodrófolyosóval várja a fürdőlátogatókat.

Áldás a víz!

A víz hatalmas és kemény szelleme, ha tisztelettel bánunk vele, megmutatja lágy, gondoskodó tiszta alakját is. A víz már évezredek óta szimbolizálja a tisztaságot,

Mennyi az esélye egy halálos kimenetelű villámcsapásnak?

Statisztikai adatok szerint, mely a népesség egészére levetített villámbaleseteket veszi alapul ennek esélye 1:28 000. Ez az érték azonban jó néhány egyéb tényezőtől is függ.

A világ új 7 természeti csodája

A világ hét épített csodája bizonyára mindenki számára ismertek. Kevésbé ismertek azonban a természeti csodák, következnek tehát ezek.

Mit jelent az eső intenzitása?

Amikor a levegő feláramlik, a magassággal egyre alacsonyabb a hőmérséklet, a melegebb légrétegben még gáznemű nedvesség láthatóvá válik, kicsapódik, felhő képződik.

Egyedülálló medencénk

A Kárpát-(Pannon)medencét északról és keletről a Kárpátok hegyvonulata, délről a Dinári hegység, míg nyugatról a Déli- és Keleti-Alpok határolják.

Napimádjunk helyesen

A nyár a napozás, a strandolás, a strandon lebarnulás, majd a nyaralás végeztével az azzal való dicsekvés ideje. De napozni csakis helyesen szabad,
- - : - - - - : - -
- - : - - - - : - -
Hirdetés:
Hirdetés:
Ajánlott oldalak