Bizonyára mindenki észre vette már, hogy adott környezetben sokkal jobban forognak az agykerekei, vagy éppen sokkal frissebbnek érzi magát, mint a többi helyen. Vagy éppen amint a reggeli kávétól boldogan belépünk az irodába, rögtön elszáll a jókedvünk, és azonnal kezdetét veszi az energiaszívás. Ezt nevezik „beteg épület” szindrómának. A tudomány még nagyon gyerekcipőben jár, de a segítségével már ma is jelentős eredményeket érhetünk el a munkahely szakszerű berendezésével.

Köztudott, hogy sok tényező befolyásolja a kedvünket, a színek, a berendezés, a formák, az anyagok. A környezetpszichológia az ember és környezete közötti kapcsolatot vizsgálja. Azt kutatja, a munkahelyeken milyen berendezés serkenti leginkább a munkakedvet, a kreativitást, melyik színek segítik az adott munkafolyamatot végző koncentráló képességét, milyen megvilágítás a legmegfelelőbb a munkatársak frissen tartásához. Ez nagyon fontos, hiszen a nem megfelelő munkakörnyezet akár komoly betegségeket is okozhat, közvetve például a fokozott stressztől, vagy akár közvetlenül is.

Magyarországon a környezetpszichológiával kapcsolatos művek körülbelül az ezredforduló óta jelennek meg Dúll Andrea, Séra László, Kovács Zoltán és Urbán Róbert tollából. A környezetpszichológia ma már Magyarországon is a pszichológusképzés része az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Doktori és Mesterképzésében, a Villamosmérnöki Kar Orvosbiológiai Mérnökképzésében oktatják posztgraduális szinten a hallgatóknak a környezetpszichológiát. 2005-ben Dr. Dúll Andrea elnökletével megalakult a Környezetpszichológiai Szekció a Magyar Pszichológiai Társaság keretein belül.

Belmagasság
Lássunk néhány példát, hogy mire érdemes odafigyelni, ha a jó hangulat megteremtése a cél:
Az egyik fontos kérdés a belmagasság. Több kísérletet is végeztek, hogy kiderítsék a plafon magassága és a munkavégzés közötti összefüggéseket. Az eredmények egyértelműen arra mutattak, hogy például egy reklámszakembert vagy egy újságírót feladata elvégzésében erősen korlátozza az alacsony belmagasságú szoba, viszont kifejezetten jót tesz, ha aprólékos munkát végez az illető, ahol fontos odafigyelni a részletekre, mondjuk egy sebésznek.

Környezet
Sokat számít a panoráma, illetve az épület környezete is. Meglepő, de fokozza a koncentrációt a természetes látkép is, az erdők, a hegyek, a kertek, és nem vonják el a figyelmet, mint ahogyan azt sokan gondolnánk. Erre iskolás gyerekeken vizsgálva jöttek rá, akik zöld környezetű, illetve városi iskolákban tanultak.

Megvilágítás
A harmadik kényes terület a megvilágítás. A természetes fény jobb, mint a mesterséges, a jól megvilágított jobb, mint a sötét. Amennyiben lámpás világítás szükséges, nem mindegy, hogy milyen frekvenciájú égőket választunk, mert megzavarhatják a test cirkadián ritmusát. 430 és 490 nanométer tartományú kék fény a legmotiválóbb nappal az emberi test számára, mert a hipotalamusz ekkor bocsátja ki a legtöbb impulzust. Este viszont a hosszabb frekvenciájú lámpák az ajánlottak.

Formák
Különösen figyelni kell a formákra, az ívelt bútorok biztonságos érzést árasztanak, a szögletesek a hegyes kiszögelléseikkel pedig eloszlatják azt. Így ahol fontos az ellazulás, pl.: az orvosi várótermekben, vagy az osztályokban, a lekerekített bútorokat részesítsük előnyben már csak a benne tartózkodók biztonsága miatt is.

Ha szeretné ösztönözni és megóvni munkatársait, mindekképpen érdemes átgondolni a fent leírtakat, esetleg szakembert hívni a környezet ösztönző erejének teljes kihasználásához.