Az ENSZ 1992 júniusában tartott csúcsértekezletén, Rio de Janeiroban hozta azt a határozatot, hogy a június 8-át szentelik a Föld óceánjainak védelmére. Az a szennyezés, amelyről az átlagember értesül a tv-ből, a tanker hajók elsüllyedése, csak nagyon kis százalékát teszik ki az igazi problémáknak.

A némely napvilágra került tanulmány szerint a tenger alatti olajmezők szivárgásának köszönhetően 200 millió liter olaj kerül a vízbe. A tengerbe kerülő egyéb anyagok, például a műtrágya, melyből körülbelül 160 millió kerül a világ tengereibe, halálzónákat létesít a különböző szinteken, ahol a vízből az oxigén teljesen hiányzik, így az élet itt képtelen megmaradni. Az óceánoknak fontos légtisztító szerepük is van, a keletkezett széndioxid jelentős részét elnyelik, ezért korlátozzák az üvegház-hatást, de a széndioxid nehezíti a mészvázas állatok házának kialakítását és megtartását, a savas víz miatt.

Az óceánok és tengerek a földfelszín 71%-át teszik ki. Az élet alapfeltétele a víz, fontos bázisa az élőlényeknek, amely elpusztulása katasztrófához vezethet a mi életünkben is. A tengerek és óceánok kimeríthetetlen vízienergia-forrást jelenthetnek a jövőben, és számos megoldás létezik ennek az energiának az ártalmatlan eszközökkel való kiaknázásához. A tengerek hullámzása, az árapály jelenség, a szintek közötti hőmérsékletkülönbség, az áramlatok mind képesek turbinákat meghajtani, melyek a föld lakosságának 25%-át ellátná villamos energiával. A Föld és ezzel együtt az óceánok felmelegedésével veszélybe kerülnek legfőképpen a kis hőingadozást tűrő korall zátonyok, de a planktonokkal táplálkozó kékbálnák is. A felmelegedő víz ugyanis kevesebb oxigént képes oldani, az pedig kevesebb élelmet jelent a jeges vizekben. Talán az 1992 óta megtartott ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA is segít abban, hogy felhívjuk rá a figyelmet és megtaláljuk a módját, hogy mindennapi életünk során is óvjuk a világtengert.