Csütörtök kora este fekete felhők közelítettek délnyugatról Budapest felé. Alig fél óra alatt hatalmas vihar csapott le a fővárosra, amit a lezúduló eső pillanatok alatt megbénított. Néhány kerületben a csatornák nem bírták a hirtelen aláhulló égi áldást, több helyen is térdig állt az esővíz.
A meteorológusok előrejelzése szerint újabb, hasonló nagyságú vihar várható június utolsó hétvégéjén.
Íme néhány fontosabb dátum az elmúlt majdnem fél évből:
Január 27-30.: Sűrű, nedves hóesés és viharos szél okozott oszloptöréseket, vezetékszakadásokat, áramszünetet Hegyhátsálon. 2 napon keresztül maradtak a falu lakosai áram nélkül.
Február 13.: Bács-Kiskunban kora reggel késői hószállingózás indult meg, ami csak kisebb közúti fennakadásokat okozott néhány útvonalon. Kecskeméten a lehullott hóréteg nem olvadt el az utakról, így nagyobb gondokat okozott. A kadafalvi felüljáró előtt 600 méteres sor torlódott fel. Az autósok türelmesen megálltak és megvárták, míg az előtte haladó felér a dombtetőre.
Május 19.: Jégeső és égszakadás volt Lajosmizsén. Tojás nagyságú jég potyogott az égből. A vihar Kecskeméten is alaposan megnehezítette a közlekedést.
Június 8.: Az első felmérések negyvenmilliós károkról számoltak be a vihar eredményeként. A közeli parkerdőben mintegy száz fa dőlt ki, elsősorban az akác- és a tölgyfa-állomány sínylette meg az orkánszerű szelet. A fák köz- és erdei utakra, ösvényekre borultak, kerítéseket, sorompókat törtek össze, illetve villamosvezetékeket szakítottak le.
A nemrég telepített fiatal erdőkben is keletkeztek károk, illetve megrongálódtak az erdészházak és más épületek tetőszerkezetei. Emellett a Nyírtura környékén lévő erdőben mintegy 300 kidőlt fát találtak össze a szakemberek.
Június 9.: Tiszavasváritól Beregsurányig, húsz kilométeres szélességű sávban pusztított vihar és jégeső, amely sok helyen teljesen tönkretette a mezőgazdasági ültetvényeket.
Mintegy 36.000 hektáros területet ért kár, amelyen minden növény károsodott, 60-tól akár 100 százalékos mértékig.
A jégverés sávjában számos település határában látható, hogy a kukoricának és a napraforgónak csak a szára maradt meg, leveleit teljesen leverte a tyúktojás és teniszlabda nagyságú jég, sőt nem egy helyen ketté is törte a növényeket. Sok az olyan gabonatábla is, ahol a növényeket földig verte a jég, több helyen eltörte a búza, a rozs vagy az árpa szárát, leverte kalászát. A gyümölcsösökben a termés fele-harmada a földre került. Kidőlt fák, letépett vagy megsérült ágak is mutatják az orkánszerű vihar pusztítását.
Június 14.: Szabolcsban a mezőgazdasági kár 6,1 milliárd forint. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal összesítése szerint 6 milliárd 124 millió forint kárt okozott a vihar a térség 57 településén. A tornádószerű szél, illetve a tyúktojás- és teniszlabda nagyságú jégverés a falugazdászok felmérése szerint 38 ezer 561 hektáros területen okozott kárt.
Szabolcs megyében 4.432 gazdálkodót ért veszteség a szántóföldi növénytermesztésben, a zöldségfélék területén, illetve a gyümölcsösökben. A térségben több mint hétezer magánépület - 161 önkormányzati és 24 egyházi létesítmény – rongálódott meg. A károk felmérését a kormányrendeletben megszabott határidőnek megfelelően, június 30-ig összesítik majd.
Legnagyobb károkat Nyírbogdány szenvedte el, ahol 1.050 lakóépület sérült meg. Szabolcsban 65 millió, míg Hajdúban 20 millió forint kárt okozott az ítéletidő, a veszteségek kétharmada a faállományban keletkezett, emellett erdészeti épületek, erdészházak, különböző berendezések, padok, asztalok, információs táblák, esőbeállók, filagóriák és vadvédelmi kerítések rongálódtak meg. A legnagyobb pusztítás a Nyíregyházi Erdészetben volt, ott 32 milliós a kár az előzetes becslések alapján.