Az ember töméntelen széndioxid kibocsátásának egyik legkiszámíthatatlanabb következménye a globális felmelegedés, azon belül is az északi jégsapka gyorsuló olvadása. Míg a Föld többi részének egyértelműen perzselő forróságot jósolnak a tudósok, addig Európa jövőjét nem lehet egyértelműen elhelyezni a jégkorszak és a trópusi hőség között.

Bár sokszor bebizonyosodott, hogy a helyzet nem olyan rossz, mint a borúlátó kutatók képzelik, de korántsem olyan jó, hogy félre tegyük aggodalmainkat.

Az olvadásból felszabaduló hideg víztömegek hűtik a Golf áramlatot, amely biztosítja Európa mérsékeltövi időjárását, ha az lehűl, vagy elterelődik az itteni klíma akár jegessé is válhat. Ez a folyamat nem csak környezet védelmi katasztrófához, de a megnövekedett energiaigény kiszolgáltatottá teszi Európát a gáz- és olajvezetékek másik végén lévő országoknak, mint például Oroszországnak.

Létezik azonban egy másik forgatókönyv is. Előfordulhat az is, hogy a várt lehűlés elmarad és az északi sarki jégsapka nyaranta évről évre kisebb lesz, végül eltűnik. Ugyan a kemény telek újra teremthetik a jégtakarót, de ez a friss jég viszont sokkal könnyebben olvad el újra tavasszal, mint az előző több száz éves jégrétegek. Ebben az esetben hatalmas energiaforrások szabadulnak fel a jég fogsága alól, amelyek kitermelésének jogáért induló verseny az érdekelt felek között akár fegyveres konfliktusokhoz is vezethet.
Az északi hatalmak már megkezdték az előkészületeket, hogy elsőként foglalhassák el a kiszemelt területeket: Dánia például már bejelentette területi igényét a Grönlandi-pajzslemez területeire az új nemzetközi jogi szabályok szerint. Norvégia pedig már meg is kezdte a sarkvidéki gáz kitermelését. Az USA és Oroszország is megfogalmazta már a maga terület felosztási elveit. Az USA szerint a sarkvidék nemzetközi víz, így ő is részt szakíthat (nem is kicsit) a kitermelésből. Oroszország pedig az egyes országok partszakaszaihoz mérné a sarki szektorok szétosztását, így hozzá kerülne a területek 2/5-e.

A sarki jég elolvadása további, új kereskedelmi szempontból sem utolsó. Új, rövidebb útvonalak nyílnak meg a teherhajók számára. Így a tengeri szállítás olcsóbbá válásával felvirágoznak a tengeri szállítással foglalkozó cégek.

A sarki jég eltűnésével megnövekszik az óceán széndioxid felvevő képessége. A ma kibocsátott 7 gigatonna széndioxid kb. 35%-át lenne képes elnyelni ily módon az óceán.