A kiszámíthatatlan, de mégis körforgásba torkolló természetet mindig tisztelet és találgatás övezte. A legtöbb rejtélyt istenek, szellemek és egyéb természetfölötti lények tevékenységével magyarázták, melyeket általában emberi tulajdonságokkal ruháztak fel. Félelem övezte a titokzatos lényeket, melyek csak a kiválasztottaknak jelentek meg teljes valójukban. Papok és sámánok közvetítésével igyekeztek áldozatokkal, imákkal, varázslatokkal megnyerni őket a maguk ügyének. A több termés, a biztonságos utazás, vagy éppen a háborúk szerencsés kimeneteléhez kérték a láthatatlan erők segítségét.
A Villámok Urai
Zeusz olümposzi isten, az istenek és a mindenség királya a görög mitológiában. Azt azonban kevesen tudják, hogy az ég és a villámok ura is. Hatalmasabb az összes többi istennél, de őt is be lehet csapni, valamint a sors, a Moirák is erősebbek nála. Zeusz kiszabadította testvéreit apja, Kronosz gyomrából, ezért hálából testvérei, a küklopszok neki ajándékozták a villámlást és a mennydörgést. Zeusz bünteti a hitszegőket, a házigazdákat is, akik rosszul bánnak vendégeikkel.
Poszeidón a görög mitológiában a tenger királya, kinek hatalma kiterjed a tavakra és a folyókra is. Kronosz és Rheia fia, Zeusz és Hádész testvére. A küklopszoktól és a százkezűektől kapta a háromágú szigonyát, mikor Zeusz kiszabadította őket. Ezzel a szigonnyal tudja felkorbácsolni vagy lecsillapítani a hullámokat. Az ő jó- vagy rosszindulatától függ a hajósok élete is. Egyszer Zeusz ellen lázadt, ezért büntetésből a halandó embereknek kellett szolgálnia, így ő építette a trójai vár falát. A legenda szerint Odüsszeuszt is megbüntette, mert Trója legyőzése után magának tulajdonította a győzelmet.
Thor a germán pogány hit vörös hajú, szakállas viharistene, aki a norvég és az angolszász pogány hitvilágban is jelen van. Thor a régi germán népek jelentős istene volt, a bennszülött germán törzsek legkorábbi írásos emlékeitől kezdve az ezer évvel későbbi viking korig. Thor saját fegyvere, rövid nyelű kalapácsa, a Mjölnir őrzője, ami elhajítása után visszatér gazdájához, illetve képes villámokat szórni. A fegyver a Megingjordon lóg, ami megnöveli viselője erejét. Thornak van egy különleges pár vaskesztyűje is, a Járngreipr, mely segít felemelni a kalapácsot. A vörös hajú viharisten a kecskék húzta harci szekéren utazik, mely képes a földet megperzselni, és a hegyeket kettéhasítani. Thor fontos szimbólummá vált Skandinávia keresztény hitre térítésének idején, ugyanis a keresztény misszionáriusok az új hívők megtartása érdekében gonosz istenre formálták át. A hitvilágot a határterületeknél titkos szekták tartották életbe és építették be a folklórba a kereszténység megszilárdulása után. Ma az újpogányság képviselői élesztik ujjá a hagyományos hitvilágot.
Az aztékok ugyan jóságos istennek tartják Tlálocot, aki árvízzel, aszállyal, jégesővel, faggyal és villámcsapással bünteti az ellenszegülőket. A Mexikói-öböl felett lévő felhőkben lakozik a palotájában. E palota belső udvarában óriási amforák állnak, ezekben van a termékenyítő eső, az aszály, a növénybetegségek és a pusztító záporok is. Tláloc sújtotta az embereket reumával és vízkórral, ezért az ezen betegségben szenvedők, valamint a villámcsapás és vízbe fulladás által meghaltak Tláconba, égi palotájába kerültek. A tiszteletére végzett szertartások színhelye a Texcoco-tó mély örvényeinél volt. Csecsemőket és kisgyerekeket áldoztak fel. Ha az áldozandó gyermek felsírt, a közel az esős évszak közeledtének tulajdonított jel volt.