A régiek a szelet nem csak a megélhetésre használták fel. Hasznosítási céljai közt volt a szórakozás, az egyszemélyes jármű, a nyugtató hatású hangszer, de a spirituális eszközök működtetése is. Lássunk néhány finomabb szerkezetet, ami a szél energiájával működik.
A hullámok első lovagjai
Hawaii szigetein az őslakosok érdekes és szórakoztató módjára találtak a szelek által felkorbácsolt hullámok megszelídítésének formájában. Az ügyesebbek így közlekedtek a sziget körül, vagy a többi szigetre, és a nemesek és királyaik is ezzel bizonyították a vezetésre való rátermettségüket. Az 1700-as évekre már a kultúrájuk központi eleme lett, így talált Cook kapitány is rájuk.
A sárkány a szélben megszólal
Kínában időszámításunk előtt Kung Csu Pen talált fel egy repülő szerkezetet, amelyet később a szórakozáson kívül ezer és ezer területen alkalmaztak. A papírsárkány kezdetben a gazdagok szórakozása volt. Csodálatosan festett selyemborítás, vagy részletes metszetek papír nyomatai fedték a könnyű faszerkezetet. Sokszor sípot is tettek rá, amelyet a szél szólaltatott meg különféle módokon. Kínaiul Fenzhengnek nevezték el, ami lefordítva annyit tesz, a sárkány a szélben megszólal. Később az úri szórakozásból olcsó munkaeszköz lett.
Katonai felhasználása a csapatok távolságának kiszámítását tette lehetővé. Polinéziában pedig horgászatra használják.
A Szél és a Víz összhangja
Kínában fontos szerepet tulajdonítanak a Feng Shui-nak. Jelentése Szél Víz. A régi császárok közül egy sem volt, aki ne hallgatott volna a térrendezés művészetében jártas tanácsadóira, mielőtt bármilyen épületet építtetett volna. A keleti kultúrák spirituális jelentőséget tulajdonítanak mind a mai napig a ház és berendezéseinek elhelyezkedésének. Hitük szerint a tűz, a víz, a szél, a föld elemeinek és szimbólumainak elhelyezése komolyan befolyásolja a CSI, az életenergia áramlását, ami hozhat szerencsét a munkában, a szerelemben, és az élet egyéb területein is, de szerencsétlenséget is, ha avatatlan kezekre bízzuk a berendezést. A napból áradó jó CSI-t tükrökkel, a szél CSI-jét szélharangokkal fogják be, melynek halk csilingelése megnyugtatja a ház lakóit, és biztosítja az életenergia megfelelő útját.
Takar, véd, és enyhet ad
A melegben mindenki az enyhülést keresi. Az emberek hamar észrevették, hogy a szellő simogatása milyen kellemes a kánikulában, ezért megpróbálták azt mesterségesen létrehozni, így született meg a legyező. Érdekes, hogy kik, hogyan, és miért használták.
Európában leginkább a gazdag polgári, vagy nemesi származású hölgyek kacsóiban lehetett találni, a 17. századtól pedig csodálatos barokk legyezők készültek selyemből és csipkéből. Sokszor díszelgett rajtuk egy barokk csatajelenet, vagy mitológiai témájú kép. A legyező gyakran maszkként funkcionált, hogy csak a kitüntetettek nézhessék a hölgy bájos arcát. A legyezővel való kommunikációnak külön rendszere alakult ki a főúri bálok alatt.
Keleten selyemből, papírból, fából és fémből is készülhetett, és a legtöbb férfi és nő kezében megtalálható volt, és nem csak a hűsölést szolgálta, önvédelmi funkciókat is betöltött.
De nem mindenki fanyalodott arra, hogy saját maga hajtsa meg a szélgépet. Királyok, császárok, törzsfőnökök szolgálóikkal legyeztették magukat hatalmas strucc-, vagy pávatollból készült, aranyozott hatalmi jelvényekkel. Készítették még könnyű, festett selyemből, trópusi vidékeken pálmalevélből. A földművesek tüzet izzítottak az egyszerű fából készült lapáttal, ha nem volt pénzük fujtatóra. Ázsia szinte minden vidékén a háremhölgyek és más táncosok használják fel mai napig koreográfiájukhoz, amivel még izgatóbb csalogatóbb, vagy egyszerűen csak látványosabb a produkciójuk. Ha pedig nincs, megteszi a tenyerünk is.