A savas eső az emberi cselekedetek, elsősorban ipari tevékenységek eredményeképpen hulló, megváltozott pH-értékű, erős savakat tartalmazó csapadék. Jelentős gondot okoz a felszíni környezet erősödő savasodásával együtt.

Gyengébb hatást a szén-dioxidból létrejött szénsav okoz, viszont ezzel szemben a kénsav és a salétromsav erős savasodást is okozhat, ezek csökkentik a legjobban a természetes eső pH-értékét.

A savas eső okozója nem csak az ipari tevékenység, hanem a belső égésű motorok is szén-dioxiod kibocsátók. Főleg a katalizátorok bevezetése előtt volt nagyon jelentős a belső égésű motorok károsanyag kibocsátása.
Természetes úton is kerül kén-dioxid a levegőbe, ez főleg erdőtüzek alkalmával, növényi bomlásnál és vulkáni működéskor fordul elő. Az ilyen területeken jellemző leginkább a savas eső.

A savas eső hatásai
A savas eső hatásának súlyosságát több tényező is befolyásolja, úgymint a mennyisége, a felület fajtája, amelyre hull, és annak savközömbösítő képessége.
Vizes élőhelyeken akár teljes pusztítással is járhat a jelenség, mivel előbb a plankton mennyisége csökken, amely a halak tápláléka, majd ezáltal a halak is pusztulni kezdenek. Ez a folyamat addig folytatódik, míg szinte minden élőlény kipusztul az adott vízi élőhelyből.

Hatása az erdőkre
Erdős területeken elsőként a nyitvatermőkön figyelhető meg a károsodás, mert ezek a növények egész évben ki vannak téve a légköri hatások veszélyeinek. A savas eső a levelek védőrétegét sérti meg, így kevésbé képesek védekezni. Európa-szerte és az USA keleti részének sok régiójában is találhatunk savas esők által károsított erdőket.

Hatásmechanizmus
A talajra hulló savas eső csökkenti a talaj pH-értékét. Mikor a talaj savassá válik, az alapvető ásványi anyagok és a magnézium kioldóik, mielőtt a növények fel tudnák használni, ezáltal csökken a talaj termékenysége. Nem minden talaj érzékeny egyformán a savas esőre. Leginkább a gránitos, magas szilíciumtartalmú és öreg, mállott talajok vannak veszélyben. A mészben gazdag területek sokkal jobban ellenállnak a savasodásnak.
A károk sokszor csak évek múltával mutatkoznak, mikor az ártalmas anyagok felhalmozódnak a földben. Sőt, az is előfordulhat, hogy a kibocsátás akkora már meg is szűnt.

A savas eső nem csak a környezetben tesz kárt, de az épületeken és szobrokon is ugyanúgy mutatkoznak a jelenség romboló hatásai.