Annak ellenére, hogy nem látjuk, a levegő is anyagból áll. A levegőbe, akár a vízbe, fejest tudunk ugrani. Ugyan a légellenállása sokkal kisebb, de létezik. A levegő, ami körülvesz bennünket, megszámlálhatatlan molekulából és atomból áll, amik a térben folytonos mozgásban vannak. Ezek a molekulák és atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból érkező sugárzással és egymással, ezzel kémiai reakciókat indítva el. A nagyobb molekulák egymáshoz is kapcsolódhatnak, és kisebb részecskéket hozhatnak létre. Víz molekulák kicsapódhatnak ezekre a részecskékre, amelyek felhőrészecskéket alakítanak ki.

A légkör kiterjedése és rétegei
Az ég felé nézve, könnyen túlbecsülhetjük a légkör vastagságát, ez valójában egy nagyon vékony réteg a Föld fölött. Ha repülőgéppel utazunk 11-12 km magasságban – vagyis a troposzféra és a sztratoszféra határán –, körülbelül a levegőben lévő molekulák 75%-a található alattunk. Ez azt jelenti, hogy az a légköri réteg, ami a Föld átmérőjének (12800 km) kevesebb, mint egy ezredrésze, a teljes légkör tömegének 3-részét tartalmazza.
A légköri rétegeket nem látjuk a szemünkkel, de a hőmérsékleti trendben számos változást tudunk mérni, ahogy egyre magasabbra emelkedünk a Föld felszínétől. Ezek a hőmérsékleti trendben lévő változások határozzák meg a légköri rétegeket.

A troposzféra, a legalacsonyabb légköri réteg, ahol a hőmérséklet csökken a magassággal. A sztratoszférában, a felső légkörben, a hőmérséklet növekszik a magassággal. A sztratoszféra fölött található a mezoszféra, itt a hőmérséklet csökken a magassággal. A termoszféra a legmagasabb légköri réteg, és itt a hőmérséklet a magassággal emelkedik.